100 éve született Astrid Varnay

Astrid Varnay drámai szoprán, majd mezzoszoprán szülei Magyarországról kerültek Svédországba, mindketten énekesek voltak.

Édesapja Várnay Alexander spinto tenor, édesanyja Jávor (Junghans) Mária koloratúrszoprán. Astrid eredeti neve: Ibolyka Astrid Maria Varnay (Stockholm, 1918. április 25. – München, 2004. szeptember 4.) Az Astrid nevet a svéd hercegnő tiszteletére adták kislányuknak. A kis Astrid a világ operaházainak színfalai mögött cseperedett, külön helye volt a fiatal Kirsten Flagstad öltözőjében.
A család Argentínába, majd New Yorkba költözött, ahol az édeapa 35 éves korában, 1924-ben elhunyt.

Édesanyja két évvel később hozzáment Fortunato De Angelis tenor énekeshez. Astrid, illetve ekkor még Violet (Ibolya) életében továbbra is jelen volt az opera. Először zongorázni tanult, 18 éves korában döntött az éneklés mellett. Első tanára az édesanyja volt. A család barátja, Kirsten Flagstad beajánlotta a fiatal énekesnőt Hermann Weigerthez (1890–1955), a Metropolitain karmesteréhez és korrepetitorához. Violet 22 éves korára folyékonyan beszélt magyarul, németül, angolul, franciául, olaszul, és 15 drámai szoprán főszerepet tudott, ebből 11 Wagner-hősnő volt. Felső hangregisztere szinte határtalannak tűnt.

1941. december 6-án a megbetegedett Lotte Lehmann helyett szinte próba nélkül énekelte a Metropolitainben a Walkür Sieglindéjét. Első főszerepe, a bravúros beugrás fényes sikert hozott számára. Hat nappal később ugyanebben az operában Brünhildét énekelte az ugyancsak megbetegedett Helen Traubel helyett.

1944-ben feleségül ment Weigerthez, és ebben az időben lett amerikai állampolgár. Ugyancsak ebben az időszakban folytatta énektanulmányait az egykori neves Metropolitain-tenor, Paul Althaus irányításával.

A Covent Gardenben 1948-ban debütált és 1951-ben Firenzében énekelte Lady Macbeth szerepét. Ebben az évben lépett először színpadra Bayreuth-ban, miután Flagstad lemondta a szereplést, de beajánlotta Astridot Wieland Wagnernél. Ezután tizenhét éven keresztül állandó meghívottja volt az ünnepi játékoknak. 1956-ig rendszeresen fellépett a Metropolitainben. Ekkor lett annak igazgatója Rudolf Bing, aki nem látta szívesen Varnayt. Viszont a világ számos operaházában lépett fel Wagner és Strauss operáiban, legtöbbször Németországban. Végül Münchenben telepedett le és a német szerzők mellett Verdit és más szerepeket is énekelt.

1969-ben úgy érezte, hogy a hangja már nem felel meg a drámai szoprán szerephez; ekkor kezdte a mezzoszoprán szerepeket énekelni, ahogy írták róla félelmetes tehetséggel. A világ vezető Elektrája volt 20 évig; most már Klütaiminestra lett, Salome helyett pedig Herodiást alakította szép sikerrel (236 alkalommal).

1974-ben visszatért a Metropolitainbe, ahol 1979-ben Kurt Weil: Mahagony városának tündöklése és bukása című operájában lépett utoljára színpadra.

Az 1980-as években különböző karakterszerepeket játszott. Az operaszínpadtól véglegesen 1995-ben Münchenben búcsúzott el.

Életrajza – Donald Arthur munkája – 1998-ban jelent meg Ötvenöt év öt felvonásban: Életem az operában címmel.

 

  • 1. LA JUIVE: Il va venir
  • 2. SIMON BOCCANEGRA: Come in quest’ora bruna
  • 3. TROVATORE: Vanne, lasciami
  • 4. MACBETH: La luce langue
  • 5. DON CARLO: O don fatale
  • 6. GIOCONDA: Suicido
  • 7. CAVALLERIA RUSTICANA: Voi lo sapete
  • 8. ROSENKAVALIER: Da geht er hin
  • 9. ELEKTRA: Allein, weh, ganz allein
  • 10. FIDELIO: Abscheulicher
  • 11. LOHENGRIN: Einsam in trueben Tagen
  • 12. TANNAUESER: Dich teure Halle
  • 13. TRISTAN: Mild und Leise
(Visited 50 times, 3 visits today)
%d blogger ezt szereti: