150 éve született Makszim Gorkij

Makszim Gorkij (1868–1936) a múlt századi klasszikus orosz irodalom hagyományainak már első elbeszéléskötetével is nemzetközi hírű folytatója. 

„Figyeljetek reám: az élet szép! Élni, élni, ezt akarja a rög, a fűszál, a féreg, az állat, az ember! Élni napsugáron, boldogan. Ez a föld a mienk, ne engedjétek, hogy egyetlen élőtől elvegye valaki! Az ember a legértékesebb a földön, lelkében végtelen jóság, szépség csírái szunnyadnak. Szeressétek, becsüljétek az embert, a nagyot, a kicsit, az erőset, a gyengét! A sorssal szemben egyformák vagyunk! Az élet rövid, az igazság örök.”

Maxim GorkijForradalmi szemlélete és tevékenysége miatt többször összeütközésbe került a cári hatalommal, emigrációban, főként Olaszországban élt. Ideológiai-politikai kérdésekben a bolsevikokkal sok nézetkülönbsége volt a forradalom előtt és után. 1921–1931 között gyógykezelése miatt ismét külföldön élt. Korai művei a kései romantikával rokoníthatók, majd a kritikai realizmus szellemében ábrázolja az ellentmondásosan polgárosodó orosz társadalmat. Éjjeli menedékhely című drámája (1902) a lecsúszott embereknek, a sorozatos balsikerek gyógyíthatatlan áldozatainak világát mutatja be egyetemes etikai és filozófiai érvényességgel. E mű tette világhírűvé. Anya című regénye a munkásmozgalomban nemzedékek „kötelező” olvasmányává vált, s később a Szovjetunióban ezt tekintették a „szocialista realizmus” első klasszikus értékű alkotásának. Sokkal jelentékenyebb ennél további három regénye: önéletrajzi trilógiája (Gyermekkorom; Inasévek; Az én egyetemeim1913, 1916, 1922), Az Artamonovok (1927) című családregénye a felemelkedő, majd viharos gyorsasággal lehanyatló orosz polgárságról, végül a fő művének tekintett Klim Szamgin élete (1925–1936), amelynek központi hőse a középszerű polgár a századvég és a századelő forrongó Oroszországában. Eredeti címterve szerint a mű egy üres lélek története, az emberé, aki mindent távolságtartással szemlél. A forradalom utáni szovjet irodalom legnagyobb tekintélye Gorkij volt. Nézeteit részben kanonizálták, részben elvetették. Hazatérése után az Írószövetség elnöke lett, de nem engedték többé külföldre. Váratlan halálának körülményei máig tisztázatlanok.

„Az emberek sokkal inkább ostobák, mint gonoszak. Csak azt látják, ami közel esik hozzájuk, amit már most megszerezhetnek. Pedig ami közel van az mind olcsó… az a drága, ami még távol esik.”

_____________________

Maxim Gorkij műveinek utóélete:

PARISIANA – ÚJ SZÍNHÁZ • Makszim Gorkij: ÉJJELI MENEDÉKHELY • színmű 2 részben • Író: Makszim Gorkij • Fordító: Morcsányi Géza • Rendező: Verebes István • Színész: Luka – Garas Dezső • Szatyin – Kaszás Attila • Báró – Eperjes Károly • Vaszilisza Karpovna – Ráckevei Anna • Mihail Ivanov •Kosztiljov – Derzsi János • Bubnov – Keresztes Sándor • Nasztya – Takács Katalin • Andrej Mitrics Klescs – Bubik István • Anna – Egri Márta • Vaszka Pepel – Schneider Zoltán • Natasa – Botos Éva színész – Vass György • Kvasnya – Nagy Mari • Medvegyev – Kisfalussy Bálint • Aljoska – Almási Sándor • Golyvás – Varga Károly • Tatár – Gosztonyi János • Díszlet: Kis-Kovács Gergely • Jelmez: Tordai Hajnal • Mozgás: Román Sándor • Rendezőasszisztens: Herpai Rita (1970)

____________________

A Katona József Színház előadása (2012). Színjáték az emberi árulásról és az afölött szemet hunyó lelkiismeretről. Hová lesz az eredendően minden gyermekben meglevő jó, ha saját szemünkben is becstelen tetteket követtünk el? Mi történik,ha ez a lelkiismeret felébred? Felébred? Gorkij segítségével Lengyel Ferenc ezekre a kérdésekre keresi a választ. 
Gorkij Az áruló című műve alapján színpadra alkalmazta: Lengyel Ferenc • Játssza: Lengyel Ferenc • Dramaturg: Bán Zoltán András • Díszlet: Pignitzky Ádám • A filmet Dankó István készítette.

_____________________

Alexej Peškov (Maxim Gorkij): Sluníčkáři (Děti slunce)

Divadlo na Vinohradech (2016)

__________________

Farkas Franciska bemutatja: Maxim Gorkij: Makar Csudra. Műcsarnok (2017)

__________________

Maxim Gorkij temetése korabeli felvételeken:

______________________

Születésének 100. évfordulója alkalmából (1968) készült összeállítás korabeli mozgóképek alapján:

 

(Visited 33 times, 5 visits today)
%d blogger ezt szereti: