115 éve született Illyés Gyula (1902–1983)

1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. 1983. április 15-én hunyt el Budapesten. Apja Illés János (1870–1931) uradalmi gépész, dunántúli juhászdinasztia leszármazottja, katolikus. Anyja Kállay Ida (1878–1931) az Alföldről elszármazott református családban nevelkedett, az ő apja bognár. Testvérei Ferenc és Klára.

_______________________

A 2016-os év legjelentősebb irodalomtörténeti eseménye Illyés Gyula 1956-os naplója. Illyés Gyula rendszeresen vezetett naplót, melyek a költő halála után nyolc kötetben jelentek meg, amelyek az 1956. október 24. és 1957. május 8. közti időszakra nem tartalmaznak semmilyen bejegyzést. A sokáig elveszettnek hitt 56-os napló két éve került elő a család padlásáról, melyet most a Magyar Szemle és az MMA kiadásában nyilvánosságra került. Illyés Gyula 1956. október 23. – 1957. január 31. közötti feljegyzései 100 napon át örökítik meg Illyés és a magyar írók szerepét az ötvenhatos forradalomban. Különösen fontos része a naplónak az 1956. november 4. és december 28. közötti események – a forradalom második, kevésbé közismert szakaszának – rögzítése. A filmben Illyés Mária, a kötet szerkesztője és Horváth István történész beszél a naplóról. A Magyar Művészeti Akadémia MMA filmje.

_________________________

A pusztai népiskolában tanult. 1912-ben a család Simontornyára költözött, itt fejezte be a negyediket, s végezte el az elemi ötödik osztályát, majd Dombóváron (1913–1914) és Bonyhádon (1914–1916) gimnazista. 1916-ban szülei elváltak, ő anyjával Budapestre költözött. A negyedik osztályt a Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban végezte el, majd 1917 és 1921 között az Izabella utcai kereskedelmi iskola diákja. Az érettségi után a budapesti bölcsészkar magyar–francia szakos hallgatója lett.

Már 1918–1919-ben kapcsolatba került a baloldali diák- és ifjúmunkás mozgalmakkal. 1921 végén – a letartóztatás elől menekülve – emigrált. Bécsen, Berlinen keresztül 1922 márciusában érkezett meg Párizsba. Könyvkötő munkás, a Sorbonne hallgatója. Részt vett a baloldali emigráns mozgalmakban. Bekapcsolódott a francia és magyar avantgárd csoportok munkájába.

1926-ban – a körözési parancs elévülése után – hazatért. A Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka lett (1927–1936). Annak csődje után a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben (1937–1948).

1931-ben meghalt édesapja, majd édesanyja is. 1931-ben feleségül vette Juvancz Irmát. Különélési életszakaszok után 1939-ben elváltak. 1936 legvégén ismerte meg Kozmutza Flórát, akivel 1939-ben kötött haláláig tartó házasságot. Gyermekük Mária.

Első verse 1920. december 22-én jelent meg – névtelenül – a Népszavában. 1923-ban kezdett rendszeresen publikálni (Ék, Ma, Magyar Írás). 1925-től az Illyés vezetéknevet használta, hogy családjának ne okozhasson kellemetlenséget baloldalisága. (1933-tól hivatalosan is ez a neve.) 1926-ban Kassák Dokumentum című lapjának munkatársa. A Nyugatban 1927 novemberében jelent meg első írása, egy kritika. 1928-ban első verseskötetét is a Nyugat adta ki. Néhány év alatt nemzedékének egyik legelismertebb alkotójává vált. Négyszer kapott Baumgarten-díjat (1931, 1933, 1934, 1936). 1934-ben Nagy Lajossal hosszabb utazást tett a Szovjetunióban, mint az első írókongresszus meghívottja. 1933-tól a népi írók mozgalmának egyik vezető személyisége. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója. 1937-től a Nyugat társszerkesztője, annak megszűnte után a Magyar Csillag szerkesztője (1941–1944). A német megszállás után vidéken és a fővárosban bujkált.

1945 tavaszától részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, 1948-ban lemondott. 1946 nyarán megszervezte a Magyar Népi Művelődési Intézetet. 1946 és 1949 között a Válasz szerkesztője. 1946 és 1948 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1948-ban az elsők között, majd 1953-ban és 1970-ben Kossuth-díjat kapott.

A Rákosi-korban igyekezett visszavonultan élni, sok időt töltött a család tihanyi nyaralójában. 1956 októberének legnagyobb hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról megjelenése. A Kádár-kor kezdeti éveiben is visszavonultan élt, a hatalom ellenségesen kezelte, majd a hatvanas években fokozatosan enyhült a helyzet. 1961-től rendszeresen jelentek meg alkotásai, 1969-ben megindult életmű-sorozata, amelynek 22 kötete jelent meg 1986-ig.

A hatvanas években sokat járt külföldön. Munkásságát Magyarországon és máshol számos kitüntetéssel ismerték el.

__________________

Elmondja Sinkovits Imre

__________________

Fontosabb díjak, elismerések:

  • 1931, 1933, 1934, 1936 – Baumgarten-díj
  • 1948, 1953, 1970 – Kossuth-díj
  • 1950 – József Attila-díj
  • 1966 – Le Grand Prix International de Poésie (Belgium)
  • 1966 – a Knokkei Irodalmi Biennálé Nagydíja
  • 1969 – Tanácsköztársasági Emlékérem
  • 1970 – Herder-díj (Ausztria)
  • 1971 – Commandeur de l’Ordre des Arts et des Lettres (Franciaország)
  • 1971 – Batsányi-díj
  • 1972 – A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
  • 1977 – A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje
  • 1978 – Prix des Amitiés Françaises (Franciaország)
  • 1981 – Mondello-díj (Olaszország)
  • 1982 – Pro Urbe Pécs
  • 1982 – A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje

Az életrajzot Vasy Géza írta.

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


...

Tags:


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2017/11/115-eve-szuletett-illyes-gyula-1902-1983/trackback/


Most itt van: Home // Esemény, Évforduló, Irodalom, Művészet, Videók // 115 éve született Illyés Gyula (1902–1983)




Ez is érdekelheti:


© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma