Egérfasírozott a kékvércse-fióka reggelije

Visszatértek Szlovákiába a kihalás szélére sodródott kék vércsék, tizenhét fészkelő párt figyeltek meg újra nálunk. A kék vércsék az ország nyugati részében jelentek meg, de a védelmük érdekében az ornitológusok nem akarják megjelölni felbukkanásuk pontos helyét.

A szlovákiai ragadozómadarak védelmére szakosodott civil szervezet (Ochrana dravcov na Slovensku – RPS) szerint a kék vércsék a növényvédő szerek túlzott mezőgazdasági használata és a vidéki táj jelentős megváltozása miatt tűntek el tájainkról. Az 1990-es évek végén 60-70 kék vércsepár fészkelt Szlovákiában, 2010-ben már csak három, 2011-ben pedig két párt figyeltek meg nálunk az ornitológusok. 2012-ben magyar minta alapján megkezdték a visszacsalogatásukat a Life Redfoot projekt keretében.
Az ornitológusok mintegy 300 fészkelődobozt helyeztek ki a madarak korábban ismert öt fészkelőhelyén. A kék vércse ugyanis maga nem épít fészket, hanem más madarak fészkét használja, vagy dobozokban fészkel. A program sikere érdekében az ornitológusok azt tervezik, hogy etetni fogják a madarakat, mivel a nyugat-szlovákiai térségben nem találnak elegendő élelmet – nagy távolságokra kell repülniük miatta. 

_______________________

A program máshol is sikeres volt már, itt egy romániai példa; sőt, ahogy az a lejjebb található kétrészes 1954-es kisfilmből kiderül, már akkor is alkalmazták a módszert.

https://youtu.be/Gox9Akccn3I

_______________________

Homoki Nagy István 1954-es világszínvonalú természetfilmje az Ohati-erdőről, a természetfilmezés nehézségeiről és szépségeiről, a természetközeli ember világnézetéről és elsősorban a kék vércsékről.

__________

Kék vércse (Falco vespertinus): Testhossza 30 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–75 centiméter. A hím testtömege 130–160 gramm, a tojó 130–200 gramm. A hím sötét színezetű, lába piros, alsó farkfedői rozsdavörösek. A tojó fejtetője és hasa rozsdássárga, szürke hátán harántszalagok vannak, hasán nincs mintázat. Röpte sebes és könnyed. Gyakran egy helyben lebeg (szitál) testét viszonylag függőlegesen tartva. Szárnycsapásai gyorsak, erőteljesek, gyakran néhány szárnycsapás-sorozat siklórepüléssel váltakozik. Ritkán kapja el levegőben az áldozatát, általában sebes zuhanás után a földön fogja meg a zsákmányát. Leginkább nagyobb rovarokkal, főként bogarakkal és egyenesszárnyúakkal táplálkozik, de étrendjében szerepelnek rágcsálók, békák és más kisebb gerinces állatok is. Kiemelkedő, magasabb tereptárgyakon pihen. Rendkívül fontos számára a juhokkal legeltetett rövidfüves legelő, amelyen sáskára tud vadászni.

A kék vércse azon kevés ragadozómadár-fajok egyike, amelyik telepesen költ. Mint a többi sólyomféle, fészket nem épít, inkább a más madarak által rakott fészkeket foglalja el költésre, azok fiókáinak kirepülése után. Az elfoglalt fészket nem béleli, illetve nem tatarozza. Ha a kék vércsék nincsenek elég nagy számban, akkor nem tudják megvédeni fészkeiket a héja és a varjak támadásaitól, ezért inkább elhagyják a telepet. Hazai költőterületén szinte mindenütt találkozunk telepen kívüli, egyesével fészkelő, úgynevezett szoliter párokkal. Ez a fészkelési mód előfordul azokon a területeken is, ahol vannak telepek. Az így költő párok dolmányosvarjú- és szarkafészkekben, esetenként örvösgalamb-fészkekben, ritkán öreg fák nagyobb üregeiben – kikorhadásaiban – is megtelepszenek, míg a telepesen költők kizárólag a vetésivarjú-kolóniákat használják. Fészekalja 2-5 tojásból áll, a fészkek döntő többségében azonban 3-4 tojás található. A telepesen költő párok fészkeiből átlagosan 3 fióka repül ki, míg a szoliter pároknál ez eggyel kevesebb. A kirepült fiókák már a következő évben elérik ivarérettségüket.

A kék vércse a telet Afrikában tölti. A Magyarországon fészkelő kék vércsék a mediterrán régiót a Földközi-tenger keleti felében, Görögországon keresztül szelik át, egyes példányok azonban Olaszországon és Máltán keresztül vonulnak. A telet Afrika középső és déli területein töltik.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mérsékelten veszélyeztetettként szerepel. Európában sebezhető fajnak számít.

_____________