A francia forradalomra emlékeznek ma világszerte

1789. július 14-én a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét.  A forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert megbuktatták, ám a gazdasági és társadalmi válságot nem sikerült felszámolni. Végül sem a kialakult alkotmányos monarchia, sem az azt követő köztársasági államrend nem bizonyulhatott tartósnak, és az események végül Bonaparte Napóleon diktatúrájába torkolltak (1799).

 

A papságot és a nemességet a hátán cipelő harmadik rend - francia politikai karikatúra az 1790-es évekből
A papságot és a nemességet a hátán cipelő harmadik rend – francia politikai karikatúra az 1790-es évekből

A francia forradalom elméleti alapjának a felvilágosodáseszméit tekintette. Hármas jelszava: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség (Liberté, Égalité, Fraternité) máig ott olvasható számos középületen. Ezen elvek a gyakorlatban azonban már a forradalom ideje alatt sem valósultak meg – a hatalom megszerzésének, illetve megtartásának igénye vezetett például a jakobinus terrorhoz.

A forradalom hatása mégis óriási volt: a 19. század nagy részét az ekkorra visszavezethető eszmék, a nacionalizmus, a liberalizmus, valamint az alkotmányosság iránti törekvés határozta meg Európa jelentős részén. Ennek jegyében a forradalmak is gyakoriak voltak. A történészek ezt a hatást figyelembe véve általában az úgy nevezett „hosszú 19. századhoz” sorolják a valójában még a 18. században lejátszódott eseménysort.

 

 

 

 

 

 

_________________

Fotó: Eugène Delacroix: A Szabadság vezeti a népet című festménye az 1789-es forradalom szimbóluma

(Visited 10 times, 1 visits today)
%d blogger ezt szereti: