88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok

A Magyar Örökség-díjjal kitüntetett Ünnepi Könyvhetet alapítóként szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Elnökségének az idei évben is megrendezi az Ünnepi Könyvhetet és a Gyermekkönyvnapokat a budapesti Vörösmarty téren.

Miskolc az első város, ahol kezdetét veszi a könyvünnep – egy nappal hamarabb, mint máshol. Idén ismét közös megyei és miskolci megnyitónak ad otthont a megyeszékhely: június 7-én, szerdán délután 16 órakor Serfőző Simon Kossuth- és József Attila-díjas költő, író nyitja meg az ünnepi könyvhét megyei és miskolci programsorozatát. Az Erzsébet téren a könyvek mellett színpadi produkciók, játékok, különböző élmények várják az érdeklődőket. A magyar irodalmat és a minőségi magyar könyvkiadást Budapesten és nyolcvan vidéki településen ünneplik egy időben. Bemutatók, koncertek, gyerekprogramok, nagy beszélgetések, dedikálások teszik emlékezetessé ezt a hetet azok számára, akiket még lázba hoz a lapozgatás közben felszálló, páratlan könyvillat és a papír sercegése.

 

A részletes programokat, a standok helyét megtalálja ezen a linken.

 

Az Ünnepi Könyvhét egyedülálló magyar kulturális rendezvénysorozat, mely közel kilenc évtizede töretlen sikerrel működik. A rendezvény Supka Gézának, a Literatura irodalmi folyóirat főszerkesztőjének ötlete volt. Supka a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) 1927. június 5-i, miskolctapolcai közgyűlésén tett javaslatot annak megrendezésére.

„Az évnek egyik napján az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”

Supka Géza nagy műveltségű, ismert újságíró, író, történész és művelődéstörténész volt, akinek fontos szerepet játszott az életében a könyv és az olvasás népszerűsítése. A könyvek mellett törekedett színházi és zenei előadások népszerűsítésére és kiállítások rendezésére is. A vásár színvonalát és jelentőségét írók, színészek, közismert személyiségek beszédeivel, előadásaival kívánták emelni.

Supka rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a rendezvénynek, mivel… Az olvasók megfogyatkozott száma mellett a kiadók csak bevált magyar és külföldi írókkal mernek rendszerint a közönség elé lépni: új írók bevezetésének a rizikója és költsége, a legjobb esetben is várható kis példányszám mellett nemigen fizeti ki magát…”

A vásárnak tehát az olvasás és a könyvek népszerűsítése mellett az új olvasók szerzése is fontos célkitűzése volt. Ehhez bizonyos engedményekre is szükségeltettek, hiszen a könyvnek meglehetősen borsos ára volt.

A könyvnap megrendezése tehát közös érdeke volt az íróknak, kiadóknak és könyvkereskedőknek, valamint az olvasóközönségnek, a magyar kultúrának is.

konyvhet_regen2.jpgAz első „próba-könyvhetet” Magyar Hét néven, 1928. november 3. és november 11. között tartották. Célja a rendezvény életképességének felmérése volt. A könyvkereskedők ezen a napon 10% kedvezménnyel kínálták könyveiket. Mivel a kezdeményezés sikeresnek bizonyult, 1929. május 12. és május 20. között megrendezték az első Magyar Könyv Hetét olyan neves résztvevőkkel, mint Kosztolányi Dezső, Surányi Miklós, vagy Babits Mihály.

A könyvhét az évek során aztán jelentős változásokon esett át. 1935-ben kiadták a Könyvnapi szabályzatot, mely 1949-ig volt érvényben. 1935-től volt hivatalos könyvnapi jegyzék, melyben kizárólag magyar írók művei szerepeltek. Megjelentek a rendezvénnyel kapcsolatos kiadványok is és a népszerűség növekedésével a rendezvény mind több támogatóra lelt. Az esemény üzleti jelleget öltött, a bevétel növekedésével a könyvsátrak száma is jelentősen megnőtt.

A háború éveiben erősen lecsökkent a könyvhét jelentősége, mely csak 1945 után kezdte visszanyerni régi színvonalát. 1949-ben, először a könyvnapok történetében külföldi szerző alkotása is megjelent a rendezvényen. Ekkor már néhány mű megjelenését írói szándékosan a könyvhétre időzítették.

1957-ben feloszlatták az Írószövetséget, melynek következtében, története során először és utoljára nem rendezték meg a könyvhetet.

A főváros, Budapest először 1974-ben rendezhetett könyvhetet, mely több különböző helyszínen is várta az érdeklődőket. 1979-ben ünnepelték a könyvhét 50. évfordulóját, a budapesti Blaha Lujza téren. Az évforduló különlegessége a gyermekkönyv-kiállítás volt.

A 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapokat 2017. június 8.-12. között rendezik Budapesten, a Vörösmarty téren és 80 további fővárosi és vidéki helyszínen.

Videó: VTV Szeged

 


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


Tags:


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2017/06/88-unnepi-konyvhet-es-16-gyermekkonyvnapok/trackback/

Most itt van: Home // ESEMÉNY, Évforduló, Fesztivál, Közélet // 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok





© Magyar Interaktív Televízió





    © 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
    Edited by Microgramma