111 éve született Josephine Baker

2017. június 3. szombat

Milyen lehet az élete annak a nőnek, akit Fekete Gyöngy, Bronz Vénusz vagy Kreol Istennő néven ismert meg az egész világ? Milyen lehet amerikainak születni, de francia állampolgárként meghalni? Milyen lehet a nyomorban kezdeni, és dúsgazdagon távozni, mikor legördül a függöny? A gyönyörű fekete gyöngyszem Freda Josephine MacDonald néven született 1906. június 3-án Missuri államban, Saint Louise-ban. Édesanyja, Carrie McDonald mosónőként dolgozott, édesapja személye kérdéses. Mára minden életrajzi írás szerint Eddie Carsonról van szó, akinek mondjuk Josephine életében nem sok szerep jutott – a családot sosem támogatta, elhagyta őket az első adandó percben. Anyja nem sokkal később férjhez ment egy kedves, de földönfutó emberhez, aki ugyan irányította és vigyázta a családot, de a szűkös anyagi helyzetükön egymaga nem tudott enyhíteni, különösen úgy nem, hogy évről évre egyre több éhes száj várta haza esténként.

A nagy szegénységen az segített valamelyest, amikor a gyerekek is munkába álltak. Nyomorúságos és szívszorongató gyerekkora volt szegény kis Josephine-nek, aki már 8 évesen különböző családoknál takarított vagy bébiszitterkedett. Munkaadói többször kegyetlenül bántalmazták, ha apró hibákat ejtett. Forró vízbe dugták a kezét például, amikor túl sok szappant használt mosáskor. 4 évvel később, 12 évesen a kislány abbahagyta az iskolát és megszökött otthonról. Úgy döntött, nem ezt az utat választja. Nem lesz mások rabszolgája többé.

_____________
Josephine eleinte a város nyomornegyedében húzta meg magát, kartondobozokon aludt és a szemétben keresett magának élelmet. A szörnyű időszaknak hamarosan egy pincérnői állás vetett véget, és házassága Willie Wellsszel 1919-ben. Férjével szinte még gyerekek voltak, és túl sokat nélkülöztek ahhoz, hogy boldogan éljenek, így házasságuk nem tartott sokáig, és az a rövid idő sem volt túlságosan boldog. Josephine kemény nő volt, jobban mondva ekkor még kislány. Egész életére jellemző, hogy soha nem függött senkitől, folyton harcolt, és amit akart, megszerezte. Amikor érezte, hogy szabadulni szeretne férjétől, nem ringatta magát a biztonság hamis illúziójába, hanem bátran továbblépett. New Yorkig meg sem állt, ahol táncosnőként kezdett dolgozni.

Broadway-revükben táncolt, nem kis sikerrel! Pár sasszéval és szökkenéssel később már ő volt a legjobban fizetett táncosnő a karban. Időközben pedig ismét megházasodott, igaz, ez a frigy sem tartott sokáig, de legalább viszonylag boldogan telt. Ezúttal Willie Baker volt a szerencsés férj, akinek nevét egész életén át viselte a Bronz Vénusz. Nem feltétlenül szerelme jeléül, sokkal inkább azért, mert karrierje ekkor kezdett a magasba ívelni, és mindenki Josephine Baker néven emlegette, így nem változtatott a későbbiekben sem.

https://youtu.be/W_uETOtEQYQ

_______________
Élete nagy döntése volt, mikor elhatározta, elhagyja Amerikát és szerencsét próbál Európában. Párizsba utazott 1925 októberében, ahol egyből a híres Champs-Élysée-n debütált a La Revue Negre-ben. Josephine elképesztő sikert aratott a már sokat látott franciák között azzal, hogy erotikus táncát csipetnyi meztelenséggel fűszerezte. Vevők erre mondjuk mindenfelé a műértők, de akkor és ott kivételesen nagyot szólt a merészség és az egzotikum. Egy csapásra ő lett a legkeresettebb táncosnő, köszönhetően formás alakjának, színes bőrének és az erőnek, ami belőle áradt. Elég csak megnézni, hogy táncol, egészen elképesztő! Mintha minden végtagja külön testhez tartozna, és mindegyik valami mást táncolna, mégis együtt él és mozog az egész előadás.

Táncait eleinte híres banánszoknyájában adta elő, ami tulajdonképpen egy szoknyaszerűség volt banánból kirakva, ami alatt és felett nem viselt sok mindent. Idővel olyan népszerű lett, hogy végtelen pénzt ajánlottak egyetlen fellépéséért, de ő arra is csak azt mondta: a dupláját kéri. Meg is kapta. A show pedig most sem maradt el, elképesztő látványt varázsolt a színpadra a tehetséges Josephine: néha hatalmas virággömbből szállt alá a mennyezetről, néha élő állatokkal állt egy színpadon. A gyémánt nyakörvvel megajándékozott gepárdja, Chiquita például jellegzetes kiegészítője lett fellépéseinek. Az állat azonban nem szerette túlzottan a szereplést és általában a zenészárokban keresett magának pihenőhelyet a show alatt, halálra rémisztve rendszerint a nézőket és zenészeket egyaránt. Példát vehetett volna későbbi, jóval fegyelmezettebb utódjáról, a fekete párducról, akivel szintén sokszor lépett fel a művésznő.

Josephine nagyon ügyesen ráérzett arra, mi kell a népnek: az egzotikum. Bőrszínét nemhogy takargatni próbálta volna, az előadásait kifejezetten erre építette: afrikai hercegnő érzést keltett, aki az amerikai nyomornegyedből érkezett.

________________
Hatalmas utat tett meg Josephine, mire elérte, amit akart: sikert, elismerést és vagyont. 1927-re a világ legjobban fizetett és legtöbbször fényképezett szupersztárja volt, akiért bolondultak a férfiak. Drágábbnál drágább ajándékokkal kedveskedtek neki és könyörögtek, hogy legyen a feleségük, ő azonban nemet mondott mind a több száz kérőnek. Az ajándékokat mondjuk elfogadta. Ahogy a kedves bókokat is, például azoktól a Párizsban élő zseniális művészektől, akiknek egy csapásra a múzsája lett: Picasso, Christian Dior, F. Scott Fitzgerald is bolondult érte. Hemingway azt mondta róla, hogy „a legszenzációsabb nő, akit valaha is látott”.

Josephine a színpadon kívül hamar meghódította a filmvásznat is, három nagyon sikeres filmben szerepelt zsinórban: a Tam-Tam hercegnőben, a Trópusok szirénjében és a Zou-zou című filmekben, és ha ez mind nem elég, még énekesnőként is debütált. Ekkorra datálható legnagyobb slágere, a J’ai deux amours például. Felhalmozódott vagyonából hatalmas villát vásárolt magának Franciaországban, ahová átköltöztette Amerikában élő családját is, akiknek csak elképzelni tudom az örömét.

____________________
Becenevei az angolban a „Bronz Vénusz” (Bronze Venus), „Fekete Gyöngy” (Black Pearl), és a „Kreol Istennő” (Créole Goddess) voltak. Franciaországban őt mindig „La Baker”- ként ismerték.
Baker volt az első afroamerikai nő, aki egy jelentős filmben játszott főszerepet. Ismert volt még a Civil Rights Movement (emberjogi mozgalom) támogatásáért az Egyesült Államokban (1968-ban Coretta Scott King a mozgalom vezetését ajánlotta fel, de Martin Luther King Jr. meggyilkolása miatt nem fogadta el), és a francia ellenállás segítéséért a második világháború alatt kitüntetést kapott, így ő volt az első amerikai születésű nő, aki megkapta a legmagasabb francia katonai érdemrendet, a Croix de Guerre háborús keresztet.

4 férjet fogyasztott el a díva, a kém, a fekete gyöngyszem, de mivel nem lehetett saját gyermeke, ezért 12 gyermeket fogadott örökbe. Baker ugyanakkor nemcsak férfiakkal, de nőkkel is tartott fent viszonyt.Ismertebb szeretői között voltak Colette, az író és Frida Kahlo, mexikói festőművész.