A finn nők 110 éve teljes jogú állampolgárok

Nők választójoga1907. március 15-én, 110 évvel ezelőtt Európában elsőként Finnországban 19 női képviselőt választottak az országgyűlésbe. Az 1906-os parlamenti reform során gyakorlatilag minden finnt teljes körű állampolgári jogokkal ruháztak fel. 

Bár az emberiség történetében akadtak olyan speciális helyzetek, amikor a nők – főleg özvegyként – a férfiak helyére léphettek, a társadalmi szerepvállalás terén a nemeket szinte áthághatatlan fal választotta el egymástól. A nők egyenjogúsításának igénye csak a felvilágosodás hatására, a 18. század második felében jelent meg; a házasodás terén a francia forradalom szabadságharcosai lényegében már azonos elbánásban részesítették a két nemet, a politikában azonban erre még a 19. század második feléig kellett várni. 1869-ben Wyoming amerikai állam döntött először a nőkre is vonatkozó általános szavazójog bevezetéséről, a század végéig pedig Új-Zélandon, majd Ausztráliában is hasonló törvény lépett életbe.

Utóbbi állam 1895-ös rendelkezése volt egyébként az első, mely nem csak a választásra, de a választhatóságra is kiterjedt. Paradox módon Európában az első ilyen jogszabály éppen az Orosz Birodalom autonóm tartományában, a Finn Nagyhercegségben született meg, ahol az 1907. évi választások után már női képviselők is bekerültek a törvényhozásba.

Magyarországon a Károlyi-kormány 1918. évi néptörvényének köszönhetően szereztek a nők szavazati jogot, amivel Magyarország számos nyugati demokráciát megelőzött, ugyanis Franciaországban például 1944-ig, Olaszországban pedig 1946-ig kellett várni arra, hogy a „gyengébbik nem” is szót kapjon a politikában.

______________
A Harmadik Kor Egyeteme sorozatban 2016. március 30-án Szabó Mónika adjunktus „Modern férfi és női szerepek: egyenjogúság vagy egyformaság?” címmel tartott előadást.

Videó: Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK

• • •

Mindezen demokráciák közül is kitűnik azonban Svájc példája, ahol a késlekedésre alapvetően a hegyvidéki ország politikai berendezkedése szolgáltathat magyarázatot: a helvét állam ugyanis nagyfokú autonómiával rendelkező kantonokból épül fel, ahol az elektorok szavazatának többsége kellett ahhoz, hogy a berni szövetségi kormány referendumot írhasson ki a női választójog bevezetéséről – az elektorok pedig természetesen mindannyian férfiak voltak. Az első alkalom, amikor a kérdést sikerült egyáltalán népszavazásra bocsátani, az 1959. év volt, ekkor azonban Svájc – férfi – választói még elutasították a jogkiterjesztést. A helvétek „maradiságában” egyébként az is közrejátszott, hogy az 1848-ban bevezetett alkotmány a választójogot egybekapcsolta a katonáskodással, ami szintén az „erősebbik nem” privilégiuma volt.

Az 1959. évi referendum azonban mégsem volt teljesen eredménytelen, ugyanis ebben az esztendőben két svájci kanton is megadta az áhított szavazati jogot a nők számára, 1971-ig pedig még számos tartomány engedett az idők szavának. Ebben esztendőben aztán a berni kormányzat másodszor is kísérletet tett a nők teljes egyenjogúsítására, az eltelt 12 esztendő pedig, úgy tűnik, a választók gondolkodását is megváltoztatta, ugyanis ezen a referendumon már kétharmados többséggel az „igenek” győztek. 1971. február 7-én, utolsóként a nyugati demokráciák közül Svájc is bevezette az általános választójogot, tehát ezentúl valamennyi 18. életévét betöltött állampolgár részt kapott a hatalomgyakorlásból.

Bár Svájcot a választójog kiterjesztése terén utolsónak könyvelhetjük el a demokráciák között, el kell mondanunk, hogy egy európai országban még ennél is később, 1984-ben született hasonló rendelkezés: a helvétekkel szomszédos Liechtensteinről van szó, mely állam a kontinens politikai viharai közepette is megőrizte monarchikus berendezését. Svájc „utolsó helyezése” azonban bizonyos szempontból mégis csak helytállónak tekinthető, hiszen a hegyvidéki ország politikai berendezkedéséből eredően az 1971 februárjában hozott rendelkezés nem mindenhol adott teljes szavazati jogot a nők számára.

Annak ellenére, hogy a szövetségi államot érintő kérdésekben ezután már a „gyengébbik nem” is kinyilváníthatta akaratát, a kantonok nagyfokú autonómiája miatt helyi szinten ez nem mindenhol jelentett változást: az utolsó „maradi” tartományt, Appenzell Innerrhodent például csak a szövetségi bíróság 1991. évi határozata tudta rákényszeríteni a nők politikai egyenjogúsítására.

(Forrás: Tarján Tamás, Rubicon)

_____________
Monthy Python • Brian élete • az egyenjogúságról:

_________________
Czerferner Dóra: Feminista szervezkedés vidéken az első világháború előtt (Újkor.hu)


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


Tags:


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2017/03/a-finn-nok-110-eve-teljes-jogu-allampolgarok/trackback/

Most itt van: Home // NAGYVILÁG, NÉZET, VIDEÓK // A finn nők 110 éve teljes jogú állampolgárok





© Magyar Interaktív Televízió





    © 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
    Edited by Microgramma