„Nekünk kell a változássá lennünk, amit a világban látni akarunk”

Mohandász Karamcsand GandhiMondta Mahátma. Meg azt is, hogy „Nem vehetik el az önbecsülésünket, ha mi nem adjuk oda”. Az erőszakmentesség világnapjául ezt a napot India javasolta az ENSZ-nek, Gandhinak, a XX. század egyik legjelentősebb erőszakmentes aktivistájának születésnapja tiszteletére. A világnapot 2007 óta tartják, hirdetve, hogy az erőszakmentesség, a tolerancia, minden emberi jog és a mindenkit megillető alapvető szabadságjogok teljes körű tisztelete, a demokrácia, a fejlődés, a kölcsönös megértés, valamint a sokszínűség tisztelete összefüggenek és egymást erősítik. Az ENSZ 2007-es határozatában megerősítette az erőszakmentesség elvének egyetemes érvényességét és kifejezte azt az óhaját, hogy biztosítsák a béke, a tolerancia, a megértés és az erőszakmentesség kultúráját.

Gandhi Indiában, Gudzsarát államban született, jómódú család sarjaként. Szüleivel az indiai dzsaina vallás követője volt, amely vallás egyesíti magában az ősi hindu világnézetet a későbbi buddhizmus vallásbölcseleti eredményeivel. A dzsainista háttér erősen meghatározta Gandhi későbbi tanait. Ez alapján tette meg tanai alapjául az erőszakmentességet.

Gandhi soha nem állította, hogy bármilyen új elvet vagy tant alkotott volna, csak próbálta alkalmazni „az örök igazságokat a mindennapi életünkre és gondjainkra.” De kijelentette, hogy üzenete és módszereinek lényege az egész világnak szól. Tanításai mellett gyakorlatban is példát mutatott követőinek.

Tanításaiban gyakran felcsengtek Jézus szavai: „Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal, azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok üldözőitekért!”

Nézete szerint a szeretet és az erőszakmentesség mindent legyőz! Az erőszakmentesség az, amikor azokat szeretjük, akik minket gyűlölnek. Ha csak azokat szeretjük, akik minket is szeretnek az nem erőszakmentesség. Az élet harcában a gyűlölet legyőzhető szeretettel, a szeretet nagyobb a gyűlöletnél.

  • „Nacionalistának vallom magam, de az én nacionalizmusom olyan tágas, akár a világmindenség. Engem az egész Föld boldogulása foglalkoztat. Nem szeretném, ha az én Indiám más népek hamvain emelkedne fel. Ha kell időtlen időkig várok, de nem óhajtom véres eszközökkel keresni hazám szabadságát.”
  •  „Nincs egyéb fegyverem, egyedül csak az erőszak-nélküliség.”

Gandhi ellenzett mindenféle erőszakot, mert „ha úgy tűnik is, hogy hasznos, a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség, amit okoz, maradandó.” Az ember mondjon le az erőszak minden formájáról, és ragaszkodjék az igazsághoz, ne engedelmeskedjen igazságtalan törvényeknek. Az Igazság (szatja) követése nem engedi meg az erőszak alkalmazását az ellenféllel szemben. Az ellenfelet inkább türelemmel és szeretettel kell megnyernünk, mert „ami nekünk talán igazságnak tűnik, az ellenfél előtt a szenvedés vállalásával egyértelmű.”

  • „Személyes hitem teljesen egyértelmű. Szándékosan semmit sem sérthetek meg, ami él, emberi lényeket végképp nem, még ha a legnagyobb rosszat teszik is nekem és az enyéimnek.”

Intette az embereket, hogy óvakodjanak attól, hogy gonoszsággal vádolják egymást.

  • „Akiket rossznak tartunk, azoktól elkerülhetetlenül visszakapjuk ezt a bókot.”
  • „A gyanú az erőszak melegágya. Az erőszakmentesség nem tehet mást, mint hogy bízik.”
  • „Az ember nem más, mint saját gondolatainak terméke: azzá válik, amit gondol.”

Az emberek gyakran azzá válnak, aminek hiszik magukat. Ha egyre csak azt hajtogatjuk magunknak, hogy nem vagyunk képesek valamit megtenni, akkor valóban képtelenek lehetünk rá, és ha azt a hitet tápláljuk, hogy képesek vagyunk valamire, akkor megszerezhetjük hozzá a szükséges képességet, még ha kezdetben nem is volt meg bennünk.

Mindenkinek meg kell gondolnia, hogy a legtitkosabb gondolatai is éppúgy kihatnak másokra, mint őrá magára. Ezért kell önuralmat gyakorolnia, hogy minden rossz gondolatot kirekesszen az elméjéből és csak a nemesítő gondolatokat fogadja magába. 

Gandhi munkássága • Gandhi India függetlenségének kivívására és erkölcsi felemelésére tette fel az életét. Törékeny emberként is vállalta a küzdelmet egy világhatalommal szemben, mert lélekben erős volt, erősebb mint a hatalmat bitorlók. Erejét az igazságba vetett hit s az ahhoz mindenáron való ragaszkodás adta. Ez a lelki erő ihlette Rabindranáth Tagorét, hogy új névvel illesse: így lett belőle Mahátmá, a Nagy Lélek.

Anglia gyarmatbirodalmának gyöngyszeme India volt. Nem véletlen, hogy már a 19. században az angol politikai viták középpontjába került a kérdés: lehet-e Indiát asszimilálni a nyugati társadalmak értékrendjéhez, vagy pedig – tiszteletben tartva a helyi kultúrát – csak a gazdasági kapcsolatokat kell erősíteni.

Anglia Indiában fejlesztette ki legteljesebb mértékben a közvetett kormányzás gyakorlatát, kisebb változtatásokkal fenntartva a helyi közigazgatás rendszerét. Az indiai gazdasági fejlődés azonban a birodalmi érdekek függvénye volt: az ipar szerkezete torz, a mezőgazdaság színvonala alacsony, s mindkettő súlyos adókkal terhelt. 

A modern India megteremtésének alapvető feltétele a politikai függetlenség kivívása volt. A brit jelenlét szinte a társadalom minden rétegének, csoportjának a fejlődését és érdekérvényesítését korlátozta. Abban tehát csaknem teljes volt a nemzeti egység, hogy a brit uralmat Indiában fel kell számolni…

(Visited 229 times, 9 visits today)

További hasonló témájú videók

%d bloggers like this: