A teljes férfilakosságot lemészárolták • Lidice, 1942, Európa

Lidice romokban1942. június 10-én a német fasiszták lerombolták a csehországi Lidice községet és lemészárolták a teljes férfilakosságot. A háború után csupán 17 gyermeket találtak meg, és adtak vissza rokonaiknak.

Az embertelenségről számos film is született, mementóul: hová vezet, ha hagyjuk eluralkodni a gyűlöletet, önkényt.

Bár 1945-ös tárgyalásán, amiért elrendelte Lidice elpusztítását, Karl-Hermann Frankot ítélték el, és ezt követően az áldozatok családtagjainak jelenlétében nyilvánosan kivégezték, az eredeti ötlet Horst Böhmétől, a Kladno ipari városában székelő cseh- és morvaországi SD-vezetőtől származott. A Prágától 16 kilométerre található helyszín az ejtőernyősök kedvelt földet érési területe volt, és mint ilyet, a Gestapo folyamatos megfigyelés alatt tartotta. Ami a falut illeti, 500 lakosából a legtöbben a közeli Kladnóba jártak naponta dolgozni, és nem igazán érdekelte őket a politika. Bár közvetlen bizonyítékokat nem találtak, Böhme mégis meg volt róla győződve, hogy a falu érintett az ügyben.

A mészárlásra a cseh partizánok által (Jan Kubiš és Jozef Gabčík) 1942. május 28-án, Reinhard Heydrich német helytartó ellen elkövetett merénylet megtorlásaként került sor. A merénylet miatt a német rögtönítélő bíróságok 1357 cseh férfit és nőt ítéltek halálra.

A németek ezután elhajtottak, és meghagyták a falubelieket abban a hitükben, hogy az ellenség ezzel végzett velük. Azonban Böhme nem akarta ennyiben hagyni a dolgot. Június 9-én este egy osztagnyi biztonsági rendőr Max Rostock SS-Haupsturmführer vezetésével visszatért. Lidicét, ahol a merénylők egyike eltöltött egy éjszakát, június 10-én a németek földig lerombolták, a községet később teljesen felégették, majd felrobbantották.

Maga Adolf Hitler fogalmazta meg a megsemmisítést elrendelő parancsot: „Aki a tetteseknek bármilyen segítséget nyújt vagy a tartózkodási helyüket ismeri, s ezt nem jelenti a rendőrségnek, azt egész családjával együtt agyonlövik.”
A parancs részletezve így hangzott:

  1. Az összes felnőtt férfit agyon kell lőni.
  2. Az összes nőt koncentrációs táborba kell szállítani.
  3. A gyerekeket össze kell gyűjteni, és, amennyiben elnémetesíthetők, a birodalomban SS-családoknál kell őket elhelyezni. A többit más nevelésnek kell alávetni.
  4. A falut fel kell égetni, és a földdel egyenlővé kell tenni.

A nácik azt akarták, hogy még az emléke se maradjon meg a községnek, még nevét is eltávolították a telekkönyvekből. A tizenötödik életévét betöltött 199 férfi lakost a helyszínen agyonlőtték, 184 nőt a mecklenburgi Ravensbrück koncentrációs táborba, 7 nőt rendőri fogdába, 4 terhes nőt egy prágai kórházba hurcoltak. 90 gyereket a Gneisenau lágerbe vittek, 8-at adoptáltak a Lebensborn programban. Más forrás szerint 1942. június 9-én 198 férfit lőttek agyon, s 195 asszonyt és 98 gyereket hurcoltak el koncentrációs táborokba.

A háború után 17 gyermeket találtak meg, és adtak vissza rokonaiknak.

(Forrás: Wikipedia)