100 éve hunyt el Konkoly-Thege Miklós

Konkoly-Thege_Miklós_és_Hermann_KoboldA XIX. század második felében zajlott le a csillagászatban az asztrofizika forradalma. Az asztrofizika úttörőjének, Konkoly Thege Miklósnak (1842–1916) köszönhetően ez a forradalom a csillagászati kutatásokban Magyarországon is új korszak kezdetét jelentette.

Kimagasló szerepet játszott a tudományos élet és a kapcsolódó intézetek megszervezésében. Ógyallán alapított intézetében 1871-ben indultak el a csillagászati megfigyelések. A napfoltokat 1872-től kezdődően rendszeresen megfigyelték. Az üstökösök spektroszkópiai megfigyelése 1874-ben kezdődött és nagy súlyt fektetett a párhuzamosan folytatott laboratóriumi munkákra is. Fontos része volt a csillagászati észlelő munkának a bolygók, jelesül a Mars, illetve a Jupiter felszínén látható alakzatok megfigyelése. Az ógyallai csillagvizsgáló munkájának jelentős területe volt a csillagok spektroszkópiai észlelése. A Konkoly-korszak utolsó szakaszában (1899-cel kezdődően) a fő kutatási terület a csillagászati fotometria lett. Az első világháborút követően az intézet Ógyalláról Budapestre költözött, új otthonra lelt és ma is sikeresen működik.

Balázs Lajos előadása:

Gazdag felvidéki földbirtokos család egyetlen fiú gyermekeként született. Apja Konkoli-Thege Elek, Komárom vármegye szolgabírája, anyja Földváry Klára volt.  Magánúton folytatott középiskolai tanulmányokat. 16 évesen a pesti egyetemen először jogot, majd érdeklődésének megfelelően fizikát tanult olyan mesterektől, mint Jedlik Ányos. Tanulmányait 1860-tól Berlinben folytatta, ahol megismerkedett a csillagászattal is, tanára Johann Franz Encke volt. 1861-ben nyert doktori oklevelet.

1864-ben letette még a hajóskapitányi és hajógépészeti vizsgát, épített magának egy yachtot, mely később egy töröknek birtokába került. 1867. április 26-án, az akkori politikai áramlatnak engedve, Komárom megyealjegyzője lett, azonban a hivatalhoz nem volt kedve, arról csakhamar lemondott és kizárólag a csillagászati tanulmányoknak szentelte idejét.

1869-ben ógyallai birtokán csillagvizsgálót építtetett, amelyet az évek során nemzetközi hírű obszervatóriummá bővített. Megfigyelései 1871-ben kezdődtek. Leginkább a meteorok és üstökösök kutatása során ért el jelentősebb eredményeket, de foglalkozott bolygók észlelésével és spektroszkópiás (színképelemzéses) vizsgálatokkal is. A csillagászat műszaki oldala sem hagyta hidegen, több távcsövet, spektroszkópot is tervezett illetve készített.

Az ő közreműködésének köszönhetően létesültek a következő csillagvizsgálók:

  • 1878-ban a Haynald-obszervatórium Kalocsán
  • 1881-ben Gothard Jenő és Sándor obszervatóriuma Herényben
  • 1886-ban Podmaniczkyéké Kiskartalon.

1890. szeptember 19-től 1911-ben történt nyugállományba vonulásáig társadalmi munkában látta el a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet igazgatói posztját. Ebbéli pozíciójában szervezte meg az egész országban az időjárás-előrejelzés távirati terjesztését.

Sokoldalúságát mutatta, hogy foglalkozott még közlekedéstervezéssel, hajótervezéssel, fényképészettel, sőt zenével (több saját zeneműve ismert) is. Anyanyelvén kívül németül, franciául, angolul, olaszul folyékonyan beszélt.

A Magyar Tudományos Akadémia 1876. június 8-tól levelező, majd 1884. június 5-től tiszteleti tagjai közé választotta. Tevékeny részt vett számos bel- és külföldi tudományos társulat működésében, ezen érdemeiért 1881-ben a londoni Royal Astronomical Society, a liverpooli Astronomycal Society, az Association Scientifique de France, az Astronomische Gesellschaft, a bécsi Photographische Gesellschaft és a bécsi Electrotechnischer Verein is megválasztotta tagjának.

A hazai csillagászat terén kifejtett tevékenysége elismeréséül 1887-ben a király a III. osztályú Vaskorona-renddel tüntette ki. Nemkülönben tulajdonosa volt a tudományért és művészetért adományozott nagy éremnek, a Mária Terézia aranyéremnek, a Voigtländer-féle és egyéb kiállítási aranyéremnek és díszokmánynak. 1913. július 11-én a Ferenc József-rend középkeresztje csillaggal fokozatát adományozta számára az uralkodó.

1885-ben Komárom vármegyénél kitüntetésre javasolták. Tagja volt a Komáromvármegyei és Városi Muzeum-Egyesületnek,  majd haláláig az utódjának, a Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesületnek.

Konkoly-Thege Tata város szabadelvű programmal megválasztott országgyűlési képviselőjeként (1896 és 1905 között) elsősorban a csillagászat és a közlekedés ügyéért lobbizott. 1896-ban miniszteri tanácsosi címet kapott.

1899. május 16-án kelt „Ajándékozási szerződés”-ben ógyallai birtokát és az obszervatóriumot a magyar államnak adományozta. Fegyvergyűjteménye és más tárgyai a komáromi múzeum gyűjteményébe kerültek.

Főbb művei:

  • Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón
  • 1883 Praktische Anleitung für Anstellung astronomischer Beobachtungen… Braunschweig.
  • 1886 Az égitestek fizikai alkotásáról. Budapest.
  • 1887 Praktische Anleitung zur Himmelsphotographie... Halle.
  • 1890 Handbuch für Spektroskopiker... Halle.
  • 1891 Bevezetés a fotográfiába.
  • 1913 Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium történetének rövid vázlata. Komárom – A Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület hivatalos értesítője I, 15-22.

Alapítóként róla nevezték el az MTA Csillagászati Kutatóintézetét, mely Budapest XII. kerületében a róla elnevezett utcában található. Több csillagászati társaság is viseli a nevét. Hazánkban az ógyallai városi könyvtárat nevezték el róla.

(Visited 139 times, 3 visits today)
%d bloggers like this: