460 éve halt meg Tinódi Lantos Sebestyén

Tinódi Lantos Sebestyén460 éve, „hogy az utolsó magyar dalia troubadour élni megszünt és lantja zengeni”. Születésének helyéről és idejéről nem tudunk bizonyosat, valószínűleg 1515 előtt született egy Tinód nevű településen Baranya vagy Fejér megyében. Parasztpolgár szülei nagy gondot fordítottak gyermekük neveltetésére, így Sebestyén valószínűleg Pécsett járt latin iskolába, ahol zenei képzést is kapott. Versei tanúsága szerint olvasott ember volt, ismerte Vergilius műveit s korának kedvelt olvasmányait is. Arról, hogy miért az énekmondói „hivatást” választotta, nincsenek konkrét feljegyzések.

Béke Csaba reneszánsz lantművész előadásában: Tinódi Sebestyén: Egri históriának summája

1537-38 körül Dombóvárott tartózkodott, ekkor keletkezett írásában bal kezének nehéz sebét fájlalta. Valószínűleg ez a keze egy sebesülés során csonkává vált, emiatt mint harcra alkalmatlan rokkant énekmondásra adta fejét, főurak pártfogását kereste és nekik ajánlotta szolgálatait.

1541-ben Szigetvárott Török Bálint udvarában volt lantos deák, majd urának fogságba esése után egy ideig Istvánffy Imre volt a pártfogója. 1543-ban már Daróvárott Werbőczy Imre tolnai főispánnál tartózkodott. Az 1545. februárjában Nagyszombatba meghirdetett országgyűlésre ő is felkerekedett néhány verssel, hogy újabb mecénást keressen magának. Itt írta meg Az szalkai mezőn való viadalról című versét, s megismerkedett Nádasdy Tamás országbíróval, akivel élete végéig szoros kapcsolatot tartott. Az országgyűlés utáni tartózkodási helyéről nem sokat tudunk, valószínűleg Nádasdy birtokán élhetett, s itt keletkezett a Szulimán császárnak Kaszul basával viadaljáról című verse is.

1548-ban a nyírbátori országegyesítési tárgyalásokon tűnt fel ismét, ebből az időszakából maradt ránk a Sokféle részögösről című verse. A kutatások szerint ekkor telepedett le Kassán, ahol a város akkori kapitánya segítségével házat is vásárolt magának. Ekkor már nős ember volt, s öt gyermek apja, akár meg is állapodhatott volna, de örök vándor természete, s nem mellékesen az anyagi szükség is újabb utakra késztette. Az ország távolabbi vidékeire is ellátogatott, hogy születendő históriáihoz pontos adatokat gyűjtsön, így az egri ostrom után a harcokban résztvevő vitézek elbeszéléseiből rekonstruálta a történteket.

1552-53 telén kezdte el írni a négy részből álló egri históriát, amelyet tavasszal befejezett, s egy folyamodvány és egy címertervezet kíséretében felküldött Bécsbe Ferdinánd királynak, hogy magának és utódainak nemességet kérjen. Folyamodványát Nádasdy Tamás és Oláh Miklós egri érsek is támogatta, s 1553 augusztusában a király “a históriáknak magyar nyelven való ékes foglalásáért” nemességet adományozott a lantos költőnek.

Nádasdy udvarában

 

A nemeslevél birtokában Tinódi összeszedte kéziratai nagy részét, s elindult Kolozsvárra, hogy ott kinyomtattassa őket. Kolozsvárra menet betért Török Jánoshoz, egykori urának fiához, hogy megverselje annak egy dévai hősi kalandját, így keletkezett azEnyingi Török János vitézsége című históriás éneke. Debreceni tartózkodása idején született a Jónás prófétáról szóló lírai önvallomása, amelynek csak tíz és fél versszaka maradt fenn. Debrecenből némi kerülővel Bethlen Farkas bonyhai birtokára látogatott, ahol Az udvarbírákról és kulcsárokról szóló éneket szerezte.

E kitérők után érkezett Kolozsvárra, ahol befejezte az Erdéli históriát, s személyesen felügyelte művének nyomtatását. A Cronica címet viselő kötet 1554 tavaszán jelent meg díszes kötésben. Az 1541 és 1552 közötti fontos eseményeket, a nagy török offenzíva jelentős állomásait feldolgozó 21 éneket tartalmazó gyűjteményt szerzője a „minden rendbéli tudós olvasó jámboroknak” és Ferdinánd királynak ajánlotta, s minden ének elé a maga komponálta dallamokat is odanyomtatta. A terjedelmes munka egyúttal életművének végpontja is volt, több írásáról az ezt követő időszakban nem tudunk. 1555 tavaszán még egyszer ellátogatott Egerbe, majd ősszel Nádasdy Tamás sárvári birtokára utazott, utolsó hónapjait itt töltötte, s itt is halt meg 1556. január 30-án.

Munkássága jórészt hiteles verses történetírás, műveit később többen is forrásként használták. Kritikusai kiemelik, hogy jó érzékkel komponálta meg a történések leírását, a lírai részleteket, ám archaikus nyelvezete és verstechnikája miatt a mai olvasó számára nem könnyű Tinódi énekeinek befogadása. A költő emlékére 1999-ben a Magyar Régizenei Társaság Tinódi-lant elnevezéssel elismerést alapított, amelyet minden év október 20-án, Balassi születésnapján adnak át a magyar énekelt vers legavatottabb előadóinak.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma – Sarudi Ágnes)


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


...

Tags: ,


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2016/01/450-eve-halt-meg-tinodi-lantos-sebestyen/trackback/


Most itt van: Home // Esemény, Évforduló, Irodalom, Művészet, Videók // 460 éve halt meg Tinódi Lantos Sebestyén




Ez is érdekelheti:


© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma