Prága asztronómiai órája (Orloj) 605 éves

Prága Csillagászati ÓraAz Óvárosi tér egyik legérdekesebb része az óvárosi városháza mellett lévő csillagászati óra, a világ legrégebbi, még ma is működő csillagászati órája, melyen a Nap és a Hold állása, és a jelenlegi csillagjegy látszik.  Az óra legrégebbi része 1410-ből származik. Minden egész órában mozgó figurákat és apostolokat lehet megcsodálni. Mindig nagy tömeg verődik össze ehhez, ezért érdemes már 10-15 perccel egész előtt a csillagászati óra elé állni a legjobb látványhoz.

 Tárczy László videója

Fotó: Petr Kratochvil

  • Az apostolok mechanikusan létrehozott felvonulásán kívül az óra külső részén vannak még más mozgó figurák is. Ezek jelenítik meg azokat a dolgokat, amelyektől Prága lakói a leginkább féltek. Egyik oldalon áll a fösvénységet képviselő Fukar ember, aki pénzes erszényét tartja a kezében. Mellette van a Hiúság — ezt egy olyan férfi ábrázolja, aki a tükörben saját magát csodálja. Mind a Fukar ember, mind pedig a Hiúság megtestesítője öntelten bólogat. Az óra másik oldalán áll a csontváz, vagyis a Halál, aki az egyik kezével harangoz, a másikkal pedig megfordít egy homokórát. A csontváz egész idő alatt nyitogatja állkapcsait, amelyeken fogak láthatók, és a mellette álló Török felé ingatja a fejét, aki a török veszedelmet jelképezi. A Török rázza a fejét, hogy nem akar vele menni.
  • Egy történet szerint egy veréb berepült a csontváz szájába, amikor az utoljára zárta össze állkapcsait az előadás alatt. A szerencsétlen veréb egy órán keresztül volt ott bezárva, amíg a csontváz újra ki nem nyitotta a száját! Ha napjaink számítógépes világában az embereket elbűvöli ez a teljes egészében mechanikus csoda, akkor képzelheted, milyen nagy hatással lehetett azokra, akik több száz évvel ezelőtt éltek.
  • A turisták természetesen főleg az óra mozgó szereplőire összpontosítanak, amelyeket az első beüzemelés után eltelt évszázadok folyamán építettek bele. Az óra legrégibb és egyben a legleleményesebben megalkotott része azonban a csillagászati óralap. Mit láthatunk ezen? Először is az időt. A külső, fekete gyűrűjén aranyszínű gót számok vannak a szerint a régi cseh rendszer szerint, hogy a napot napnyugtától számítva osztották 24 órára. A gyűrű úgy forog, hogy a nap 24. órája évszaktól függetlenül mindig egybeesik a naplementével. Befelé haladva, közvetlenül a külső gyűrű mellett a római számok kétszer 12 órás időszakra osztják a napot úgy, hogy legfelül van a dél, legalul pedig az éjfél. Az óra aranykezet formázó mutatója jelzi a pontos időt.
  • A csillagászati óralapon egy kis kör a hold fázisait, egy nagyobb aranykorong mozgása pedig a nap járását mutatja. A csillagos égboltnak a föld körüli látszólagos forgását egy kisebb, excentrikus gyűrű mutatja, melyen be vannak jelölve a csillagképek. Az óra közepén van a föld, rajta a délkörök, szélességi körök és sarkkörök. Ennek a résznek a középpontjában Prága látható. Az óralapon még három körív is fel van tüntetve: az egyenlítő, a ráktérítő és a baktérítő is. Így ezen a számlapon egész évben láthatók a föld, hold, nap és a csillagok viszonylagos állásai. A csillagászati számlap alatt van a naptár,melyre különböző országok helyszínei vannak festve, hogy az év mindegyik hónapját megjelenítsék velük. A naptár úgy mutatja a dátumot, hogy minden éjjel éjfélkor előrehalad egyet a 365 egységen, kivéve a szökőévben, amikor egyik éjszaka nem ugrik tovább.
  • Ha betekintünk az óraszerkezet belsejébe, akkor nagy és kis fogaskerekek megdöbbentő seregét láthatjuk. A bonyolult szerkezetre egy műszerész visel gondot, aki hetente alaposan átvizsgálja.
  • Sok legenda fűződik a prágai csillagászati órához. Az egyik szerint egy bizonyos Hanuš mester építette meg. Oly kiváló volt a mestermunkája, hogy a város elöljárói attól tartottak, hogy máshol is hasonló órákat fog készíteni, mely miatt Prága helyett másra száll a dicsőség. Megakadályozva őt ebben, felbéreltek embereket, hogy megtámadják és megvakítsák Hanuš mestert. A legenda úgy végződik, hogy a haldokló Hanuš benyúl az óra fogaskerekei közé, és összerombolja azt.
  • Szerencsére ez csupán egy eltúlzott történet. Hanuš azonban valóságos személy volt, aki Prágában dolgozott mint órásmester 1475-től 1497-ig. A szakértők sok éven át azt hitték, hogy az ő munkája a csillagászati óra. Nem régi kutatások azonban felfedik, hogy a Kadaňból származó Mikuláš készítette az órát 1410-ben. Majd Hanuš 1490-ben újjáépítette. A XVI. század óta az időmérő szerkezetet már többször is megjavították és újjáépítették. Az 1865-ös újjáépítés óta azonban a legtöbb alkatrésze megmaradt.
  • A II. világháború végén a nácik felgyújtották az óvárosi Városházát, miközben Prágából kivonultak. A csillagászati óra súlyosan megrongálódott. A háború után az óra helyreállítására vonatkozóan két főbb javaslatot is fontolóra vettek: eredeti kinézetét állítsák vissza, vagy új számlapokat és figurákat építsenek bele teljesen más jelképekkel. Prágában az ateista gondolkodás volt terjedőben, és az apostolok figurája nem tetszett a kommunista hatóságoknak. A módosítás véghezvitele előtt azonban három órásmester bebizonyította, hogy meg lehet javítani az órát, és így a háború előtti kinézetét adták vissza a szerkezetnek. Így napjainkban még mindig a Fukar embert, a csontvázat, a Törököt és az apostolokat lehet látni mondjuk például az asztalos, a kőműves, a szabó és a mosónő helyett.
  • A csillagászati órán látható felvonuláson a tizenkét apostol menetel, ám néhány részlet nem igazán bibliai eredetű. Iskáriótes Júdást és Jakabot, az Alfeus fiát Pállal és Barnabással cserélték fel, akik a Biblia szerint nem tartoztak a 12 apostol közé. Mindegyik apostol feje körül glória van, mely pogány jelkép, és nem ismerték a korai keresztények.
  • Miután az utolsó apostol is eltűnik, az ablakok fölött ülő, arannyal bevont kakas kukorékol. Amikor az óra egészet üt, az ablakok bezárulnak…
(Visited 11 times, 2 visits today)
%d blogger ezt szereti: