200 éve született a szlovák irodalmi nyelv létrehozója, Ľudovít Štúr

Ľudovít Štúr (1815–1856) Ľudovít Štúr (1815–1856) a szlovák történelem kiemelkedő alakja, a szlovák irodalmi nyelv létrehozója, az első szlovák politikai újság alapító szerkesztője, a magyar országgyűlés első, szlovák érdekekért is felszólaló követe, az 1848-as szlovák politikai és katonai megmozdulások vezetője. 1851-ben ő írta meg A szlávok és a jövő világa címmel az első olyan politikai koncepciót, amely kész forgatókönyvet kínált a szlovák és a magyar nemzet különválásához.
• • • • •     • • • • •     • • • • •     • • • • •     • • • • •     • • • • •     • • • • •     • • • • •   
A 2011-ben készült Ľudovít Štúr utolsó napjai című film nagy sikert aratott nézők és kritikusok körében. Molnár Csaba, a film rendezője a pozsonyi Filmművészeti Egyetemen tanult rendezés szakon. A 2012. évi krasznahorkaváraljai DH Táborban  a filmvetítés után mesélt a forgatásról.

A XIX. századi szlovák nemzeti mozgalom vezéralakja, Ľudovít Štúr a szlovák nemzeti küzdelmek vezetőjeként és az 1848-as szlovák támadások egyik irányítójaként a magyar történelemben is kiemelkedő (magyar szemszögből erősen negatív megítélésű) szerepet játszott. Ennek ellenére sem politikai írásai, sem röpiratai vagy beszédei nem jelentek meg magyar nyelven ez idáig. A Kalligram Kiadó A szlávok és a jövő világa címmel jelentette meg a szlovák politikus legfontosabb írásait. 

Štúr erősen negatív magyarságképe már fiatalkorában kialakult. Amikor 1837-ben néhány hónapot töltött a magyar politikus, Prónay János romhányi kastélyában a Prónay-fiúk nevelőjeként, a következőket írta egy cseh barátjának: „Módomban állt a magyarokat tüzetesen megismerni. Megfigyeléseim eredménye a következő: néhány kivételtől eltekintve, ezek az emberek híjával vannak minden erkölcsi tartásnak, alapelvük nem a közjó, hanem az önzés; az irodalomra nem sok gondot fordítanak, a köznép kiművelésére pedig semennyit. Bármi iránti lelkesedésük pusztán szalmaláng, miként ezt a magyarságmániájuk is mutatja.” 

Ám az 1848 márciusi társadalmi változások a szlovák politikust is magukkal ragadták. 1847-ben ugyanis Zólyom szabad királyi város követté választotta, így részt vett az utolsó rendi országgyűlésen, sőt, 1848. április 11-én az áprilisi törvények szentesítésekor is jelen volt: „Azon törvények melyek ezen az országgyűlésen hozattak bizonyosan üdvös hatással lesznek politikai és szociális életünk korszerű igények szerinti átalakulására. Feudális viszonyaink békés reform útján eltörültettek s a politikai jogok gyakorlása a nép millióira ruháztatott” – írta Zólyomba, megválasztóinak.

A magyar és a szlovák nemzeti mozgalom nem sokkal később szembefordult egymással. Štúr alig néhány hónappal későbbi cikkében már úgy vélte, hogy a szlovák érdekeket nem a magyarok mellett, hanem velük szemben lehet csak érvényesíteni: „Becstelen ez a szlávok nyakába vetett magyar iga, és igen ártalmas; becstelen, mert a mongolok atyafiaitól ered, akiket a mi elménk, a mi erőnk éltet, ahogy erről az egész magyar történelem tanúskodik a legújabb korig; ártalmas, mert a magyarok útját állják a szlávok nagy összefogásának. És ezt az igát lerázni most a legalkalmasabb, amikor a magyarok elszakadtak Ausztriától, és a maguk urai lettek, s amikor legújabb lépéseik következtében mindennél súlyosabb nehézségekkel kell szembenézniük.”

Így bekövetkezett a szakítás, s 1848 szeptemberében Štúr néhány száz fős csapattal átlépte az országhatárt. Ám nem sikerült népfelkelést kirobbantaniuk, így néhány nappal később elhagyták az országot. Mindennek ellenére így értékelte a hadjárat eredményeit: „Ez a nemzet nem pusztul el! Felkelésünkkel történelmet adtunk sokáig történelem nélküli nemzetünknek, és ennek van a legnagyobb erkölcsi hatása.”

Ám 1849-ben a császárban is csalódnia kellett, hiszen a szlovákok a magyar szabadságharc leverése után sem kaptak kollektív jogokat, ezért úgy vélte, hogy a szlovákoknak az orosz birodalomhoz kellene csatlakozniuk. Ezen elméletét a kötet címadó tanulmányában, A szlávok és a jövő világa című írásában fejtette ki. Érdemes tehát alaposabban is megismerkedni Štúr gondolataival, hiszen ha meg akarjuk érteni azt a gondolkodásmódot és magyarságképet, ami a XIX. századi Magyarország szlovák anyanyelvű lakóit az önálló nemzeti lét felé, a magyaroktól való különválás gondolatához vezette, akkor Štúrhoz kell fordulnunk, sőt, nélküle kevéssé érthetjük meg a mai szlovák politikai és a közgondolkodás alapvető struktúráit, magyarságképének gyökereit sem. (Forrás: múlt-kor, 2012 január)

 

 


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


Tags: , , , ,


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2015/10/200-eve-szuletett-a-szlovak-irodalmi-nyelv-letrehozoja-ludovit-stur/trackback/

Most itt van: Home // ESEMÉNY, Évforduló, KULTÚRA, Tábor, VIDEÓK // 200 éve született a szlovák irodalmi nyelv létrehozója, Ľudovít Štúr





© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma