Bartók Béla (1881–1945)

Bartók Béla (1881–1945)„A Mikrokozmosz negyedik füzetének 109-es tétele »Bali szigetén« címmel abszolút kulcs, mérce, vonalvezető nem csak azoknak, akik zongoráról és zenéről bármit is akarnak bármikor is mondani, hanem és főleg olyanoknak,
 

akik Baliról, vagy ahogy a helyiek mondják: az Istenek Szigetéről valaha érvényesen és hitelesen beszélni szeretnének, úgy, hogy közben másik ég alatt születtek. Mint például én. 

Ezerszer meghallgathatjuk és mégis mindig marad benne valami misztikus és egzotikus íz. Utánaolvashatunk és megtudhatjuk, hogy »a szekund-kvart építésű motívumok váltakozó, szimmetrikus és egyidejű megszólaltatása adja« – egyesek szerint – »a darab egzotikus motívumát«. Ám valójában sokkal messzebbre ment Bartók Béla ebben a kis darabban (is), sokkal távolabbi és ősibb mélységekbe nyúlt, jóval megelőzve a nyugati modern klasszikus zeneszerzőket, hiszen a huszadik század harmadik évtizedében írta a Mikrokozmoszt.” (Weiner Sennyey Tibor, Drót)

Bartók Béla életútja röviden

Apja: Bartók Béla, iskolaigazgató. Anyja: Voit Paula, zongorista és pedagógus.
A gyermek Bartók négyévesen már mintegy negyven dal hangjait tudta kikeresni a zongorán.
5 éves korában édesanyjától tanulva kezdett el zongorázni.
8 éves korában meghalt édesapja. Édesanyjával, és a nála négy évvel fiatalabb Elzával Nagyszőllősre, azután Besztercére, végül Pozsonyba költöztek.
9-10 éves korában már apró zongoradarabokat kezd el komponálni.
1892-ben első nyilvános fellépésén Nagyszőllősön, saját szerzeményét (A Duna folyása) játszotta.
1892-1896 között Erkel László tanítványaként zongorát és elméletet tanult Pozsonyban.
1899-ben a gimnázium után felvételt nyert a Budapesti Zeneakadémiára. Tanulmányait 1903-ban kitűnő eredménnyel fejezte be.
1903-ban első külföldi turnéján a Kossuth-szimfónia című művét mutatta be.
1906-ban Kodály segítségével és tanácsaival megkezdte gyűjtőmunkáját. Bejárta az országot, majd más népek zenekultúráját is kutatta: járt szlovák nyelvterületen, Erdélyben és Észak-
Afrikában
(Biskra) is gyûjtött, az arab is népzenét tanulmányozta.
1906-ban Kodállyal közös népdalfeldolgozás-gyűjteményüket adták ki. (Magyar népdalok).
1907-ben feleségül vette Ziegler Mártát.
1917-ben nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfi című táncjátékát.”
1918-ban másik nagysikerű színpadi műve A kékszakállú herceg vára került bemutatásra.
1919-re fejezte be harmadik, egyben utolsó színpadi művét, A Csodálatos mandarint.
1923-ban írta Táncszvit, majd 30-ban Cantata Profana című műveit.
1923-ban kötött házasságot második feleségével, Pásztory Dittával;
• Tanított a Zeneakadémián, és dolgozott a Magyar Tudományos Akadémián is.
1931-ben a francia Becsületrenddel tüntették ki.
1940-ben feleségével együtt New Yorkba utazott. A Columbia Egyetemen kapott állást.
1943. januárban volt az utolsó nyilvános koncertje.
1944-ben írta meg Yehudi Menuhin számára a Hegedű-szólószonátáját.
1945-ben, élete utolsó évében Brácsaversenyén dolgozott, azonban már nem tudta befejezni.
Az elkészült vázlatok alapján először Serly Tibor állította össze és hangszerelte meg a művet.
Később fia, Bartók Péter és munkatársa, Nelson Dellamaggiore készítette el a mű felülvizsgált kiadását .
1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban.


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


...

Tags:


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2015/09/bartok-szeptember-26/trackback/


Most itt van: Home // Esemény, Évforduló, Videók // Bartók Béla (1881–1945)




Ez is érdekelheti:


© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma