És itt maradtam újra üresen? (Búcsú Mayer Judittól)

Mayer Judit műfordítót, nyelvészt 2013-ban 90. születésnapja alkalmából köszöntötte a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és Simon Szabolcs. Ezt a részletet kerestük ki Önöknek. 92. születésnapja után, július 24-én elhunyt. 

„…a politikát mindig újra megkeverik. Rendszerint az a baj, hogy a régi dolgokat egyfelől úgy rögzítik, mintha az szentírás volna; mintha az a bizonyos ezeréves elnyomás még mindig aktuális jelenség volna. Holott azt az ezeréves mesét már maguk a szlovák történészek is megcáfolták. Persze, másrészt a magyar történetírás – igaz, nem mindenki – szintén elköveti azt a hibát, hogy kevésbé tárgyilagos, olykor önsajnáló és túlfűtött. Nem helyes például a 64 vármegye szajkózása, és nekem az sem tetszik, ahogy folyton Trianont emlegetik. Azt már régen el kellett volna tűrni, hogy az megtörtént, s nem lehet rajta változtatni. Nem egészséges ezeket a dolgokat folyvást kidomborítani. Ahogy az sem egészséges, ha folytonosan azt játsszuk meg mi, magyarok, hogy bennünket bántanak, üldöznek. Egy ilyen állandó sérelmi alapállásnak semmi értelme.”

Miklósi Péter készített vele interjút 2012-ben, ebben mondta a fentieket. A teljes cikk itt: Pozsonynak már csak ódon kövei a régiek…

2015. július 29-én pedig Juhász Dósa János írt róla Mayer Judit halálára címmel búcsúztatót.