A Kétnyelvű Dél-Szlovákia ajándéka Robert Kaliňáknak

Kétnyelvű Dél-SzlovákiaA legitim peredi népszavazás után a két régi „Tešedíkovo” feliratra már nincs szükség. Állami tulajdonról lévén szó, ezeket a táblákat egy levél kíséretében csütörtökön postázták Robert Kaliňák belügyminiszter, valamint Jana Dubovcová ombudsman részére. 

„Az elmúlt vasárnap a Kétnyelvű Dél-Szlovákia (KDSZ) aktivistái a Pered település nevét jelző táblákat »Tešedíkovo«-ról „Pered” feliratúra cserélték. Mozgalmunk ezzel a Szlovák Köztársaság kormányának azon döntésére reagált, amely a sikeres népszavazás ellenére elutasította azt, hogy a község visszakapja történelmi nevét, a Peredet. Ezt a táblát, előző akcióinkhoz hasonlóan (a Dunaszerdahely előtti 63-as útszakasz, vagy az ekeli vasútállomás), az állami szervek példa nélküli gyorsasággal eltávolították. Sajnos nem reagáltak ilyen gyorsan, amikor hosszú hónapokon keresztül több tucat dél-szlovákiai településen kellett volna elhelyezniük a törvény által előírt, kisebbségi településnevek tábláit.

Az állami szervek ismételt rosszindulata, valamint a kormány legutóbbi, a peredi népakaratot durván megsértő döntése után számunkra, a KDSZ aktivistái számára pusztán a polgári engedetlenség eszköze maradt. Ezzel szeretnénk felhívni az ország és világ figyelmét erre a tarthatatlan helyzetre. Ez az ügy már nem csak a kétnyelvűségről szól, hanem a legalapvetőbb demokratikus értékek sárba tiprásáról, mely ennek a köztársaságnak minden polgárát károsítja. Ezért nem csak magunkra, hanem az összes demokratikusan gondolkodó emberre érezzük sértőnek a vandalizmus vádját. Mi marad az egyénnek, ha az elvileg demokratikusnak nevezett állam a törvényesség álarca mögé rejtőzve a legalapvetőbb emberi jogokat és a helyi népakaratot sérti meg? Így csak a polgári engedetlenség eszközével élhettünk, mely ilyen elszomorító helyzetekben polgári kötelesség is egyben. Nagyon sajnáljuk, hogy ezt néhány választott tisztviselő nem értette meg.

Továbbá megjegyeznénk, hogy a táblákat nem elloptuk, hanem egyszerűen lecseréltük. A legitim peredi népszavazás után a két régi »Tešedíkovo« feliratra már nincs szükség. Állami tulajdonról lévén szó, ezeket a táblákat egy levél kíséretében csütörtökön postáztuk Robert Kaliňák belügyminiszter, valamint Jana Dubovcová ombudsman részére.

Ezúton kérjük Robert Fico miniszterelnök és Robert Kaliňák miniszter uraktól, hogy változtassák meg a peredi kérdésben hozott döntésüket! Tesszük ezt annak reményében, hogy a kormányt valójában nem a kisebbségek diszkriminálása vezérli, valamint annak tudatában, hogy az első, elutasító döntés általuk megjelölt okai nem helytállóak. Hiszen ahogy nyílt levelünkben hosszan elemezzük, a törvények értelmében Pered nevének eredete nem játszhat szerepet abban, hogy a kormány elfogadja-e a megjelölést, vagy sem. Amennyiben a kormány döntésének pusztán nemzetiségi alapja volt, akkor ez Szlovákia minden polgára számára káros és elfogadhatatlan.

Aktivistáink többéves tevékenysége az élő példa arra, hogy mozgalmunk nem köthető semmilyen politikai párthoz, vagy mozgalomhoz. Legutóbbi akciónkat Pereden a kormány döntése, nem pedig a közelgő megyei választások motiválták. Nem tartjuk azonban kizártnak, hogy egyes pártok megpróbálnak (újra) politikai tőkét kovácsolni az általunk teremtett helyzetből és közfigyelemből.

Legvégül szeretnénk köszönet mondani azért az óriási támogatásért és szimpátiáért, melyet az interneten, a médiában és a közösségi portálokon tapasztaltunk az kellemetlenül emlékezetes rendőrségi feljelentésünk után. Ez egy erős üzenet számunkra, hogy a hatalom minden arroganciája és fenyegetései ellenére még nagyobb lelkesedéssel folytassuk a munkánkat a kétnyelvűség ügye, és egy civilizált, élhető országban leélendő élet érdekében.”

Az elküldött levél szövege:

Vážený pán minister,

naše hnutie, Dvojjazyčné Južné Slovensko (DJS), so znepokojením sleduje vývoj okolo zmeny názvu obce Tešedíkovo – Pered. Ako iste viete, obyvatelia tejto obce sa 10. marca 2012 v miestnom referende rozhodli pre navrátenie historického názvu Pered namiesto komunistickou mocou v roku 1948 nanúteným Tešedíkovom. Vláda však ich žiadosť na návrh Ministerstva vnútra 10. októbra 2013 neschválila.

V tomto otvorenom liste by sme sa v prvom rade chceli vyjadriť k dôvodom tohto odmietnutia.

Stála názvoslovná subkomisia Terminologickej komisie Ministerstva vnútra SR sa vyjadrila, že obec nemôže dostať názov Pered, pretože ten je maďarského pôvodu. Zákonná požiadavka na slovenský pôvod názvov obcí na Slovensku však neexistuje. Ostatne, mnoho slovenských obcí má názov nemeckého (napr. Kežmarok, Pezinok, Telgárt, Žilina) alebo maďarského (napr. Tornaľa, Neded, Sap, Ňárad, Bučuháza) pôvodu, a nikto nenamieta, že by tým porušovali zákon.

O tento argument sa predkladacia správa Ministerstva vnútra k uzneseniu vlády ani neopiera. V nej ako dôvod k odmietnutia návrhu Peredčanov stojí, že podľa zákona musia mať všetky obce názvy v štátnom (slovenskom) jazyku. Pered však (aj) slovenským názvom je. Po stáročia tak túto obec nazývali po slovensky Slováci z okolia. Tým sa tento názov stal súčasťou aj slovenskej slovnej zásoby, stal sa legitímnym historickým slovenským názvom. Iný slovenský názov obec ani nemala. Po vzniku Československa bol Pered úradným názvom obce, až do roku 1948. Iste uznáte, že názov, ktorý je úradným názvom obce v úradnom jazyku, je v tom jazyku plnohodnotným slovom.

Pered je nepochybne aj maďarským názvom obce. Nič však nevylučuje, aby mali obce totožné názvy v rôznych jazykoch. Rôzne národnostné skupiny žijúci počas dejín spolu od seba názvy obcí preberali, a s malou obmenou ich používali vo svojich jazykoch. Tieto názvy sú mnohokrát podobné, ale nie totožné, napríklad Kežmarok sa po maďarsky volá Késmárk, Komárno Komárom, Šala Sellye. Niektoré historické názvy sú však v slovenčine a maďarčine úplne totožné, na Slovensku sa to týka napríklad obcí Baka, Bajka, Zalaba, Pozba, Kalonda, Bátka, Rad. Toto je úradný názov týchto obcí v štátnom jazyku, a zároveň úradným označením v jazyku menšiny. Nikto nenamieta, že tieto obce porušujú zákon tým, že sa ich slovenský názov zhoduje s  maďarským názvom.

To platí aj v prípade Perede. Občania sa namiesto slovenského názvu Tešedíkovo rozhodli pre názov Pered, ktorý je aj historickým slovenským názvom obce, bol úradným slovenským názvom do roku 1948, preto je plnohodnotnou súčasťou slovenskej slovnej zásoby, a tým je zákonná podmienka splnená. Iste je Pered zároveň aj maďarským názvom, to však zákon nezakazuje, ako vidíme na príklade vyššie spomenutých obcí.

Váš argument, podľa ktorého by zmenou názvu došlo k porušeniu zákona, teda neobstojí. Nebol skutočným argumentom k odmietnutiu žiadosti Peredčanov. A ďalší dôvod ste neuviedli. Iste je Tešedíkovo v súčasnosti zaužívaným názvom súčasťou celosvetovej databázy geografických údajov a mapových diel, to však nie je zákonnou prekážkou zmeny názvu. Aspoň nebola, keď si názvy menili obce ako Kručov, Vyšný Kazimír, Svätý Anton alebo Vysoké Tatry.

Pered o svoj názov v roku 1948 prišiel nie preto, lebo bolo zakázané používať názvy maďarského pôvodu – mnohé obce o také názvy neprišli. Pered sa stal Tešedíkovom preto, lebo komunistická štátna moc rozhodovala o názve obcí úplne svojvoľne, menili čo sa nepáčilo im (vrátane názvov niektorých slovenských obcí), bez ohľadu nato, čo chceli miestni obyvatelia. Rozhodnutie vlády o odmietnutí miestneho referenda v Peredi je najhorším pokračovaním tejto tradície svojvoľného, zákonmi neobmedzeného rozhodovania na úkor vôle občanov.

My, aktivisti hnutia Dvojjazyčné Južné Slovensko takúto svojvôľu nemôžeme prijať. Rozhodnutie vlády neuznávame, miestne referendum považujeme za platné a žiadosť Peredčanov za splňujúce zákonné podmienky, a preto máme za to, že sa obec Tešedíkovo premenovala na Pered. Keďže vláda toto rozhodnutie občanov odmietla vykonať, neostalo nám nič iné, ako formou občianskej neposlušnosti ju vykonať sami.

V nedeľu 27. októbra sme vymenili všetky tabule označujúce názov obce na Pered. Ako súčasť našej akcie sme museli odstrániť dve tabule so starým názvom Tešedíkovo. Naším cieľom však nebolo spôsobiť škodu, tabule sme nechceli zničiť alebo odcudziť, nepotrebujeme ich. Preto Vám jednu tabuľu posielame. Druhú sme poslali pani verejnej ochrankyne práv Jane Dubovcovej, aby ju uschovala do vyriešenia situácie.

Ministerstvo vnútra vo svojej dôvodovej správe k návrhu uznesenia vlády píše, že Samuel Tešedík bol významnou osobnosťou našich spoločných uhorských dejín. S tým úplne súhlasíme, Samuela Tešedíka uznávame. Budeme radi, ak sa nájde slovenská obec, ktorá si z úcty k nemu zmení názov na Tešedíkovo. V tom prípade venujeme Vám poslanú tabuľu im. Musí však k tomu dôjsť zo súhlasom miestnych obyvateľov, a preto tá obec nemôže byť Pered.

Samuel Tešedík si však nezaslúži, aby sa jeho meno používalo na pošliapanie princípov demokracie. Nie sme všetci z Peredu, ale takéto svojvoľné zasahovanie do fungovania demokratických inštitúcií vadí nám všetkým, a musí vadiť všetkým obyvateľom Slovenska bez ohľadu na národnosť. Pevne dúfame, že dôvodom nebola národnostná arogancia vlády, ale nesprávna interpretácia zákonných ustanovení. To druhé sa dá napraviť. To prvé môže mať veľmi neblahé následky presahujúce otázku názvu tejto obce.

Preto Vás prosíme, aby Ministerstvo vnútra predložilo návrh na uznesenie vlády, ktorým zmeníte uznesenie zo 16. októbra a schválite zmenu názvu obce Tešedíkovo na Pered. Pre vládu, ktorá nemá dôvod diskriminovať obyvateľov Slovenska maďarskej národnosti, ktorá si váži všetkých bez ohľadu na ich materinský jazyk, a ktorá má v úcte európske normy týkajúce sa miestnej demokracie a ľudských a menšinových práv, to nemôže byť problém.

S úctou,

Dvojjazyčné Južné Slovensko

(Visited 43 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: