Gyakornoki lehetőségek a szlovákiai magyar médiában

Gyakornoki lehetőségek a szlovákiai magyar médiákbanMilyen lehetőségek állnak idehaza azok előtt a fiatal egyetemisták előtt, akik a tévé-rádió működését szeretnék megízlelni? Váradi Eszter MIT-gyakornok riportja Lovász Attilával és Csenger Ferenccel.


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


7 hozzászólás to " Gyakornoki lehetőségek a szlovákiai magyar médiában "

  1. Pajor Sándor szerint:

    Médiákban? A média a médium többes számban, tehát elve többes számban van.

  2. Gyula szerint:

    A media latinul csakugyan többes szám, de ettől még a médiák nyelvészetileg nem átkozandó ki, sőt… Elöször is, szögezzük le, hogy ez a szó magyarul egyes
    szám. Ezt onnan tudjuk, hogy állhat számnév után (A nyár folyamán hat média vádolta korrupcióval.  *hat médiák), lehet szóösszetételi előtag (médiatörvény *médiáktörvény), ill. a vele egyeztetett jelző és állítmány egyes számú (ez a média *ezek a média; A média hazudik/hazug *hazudnak/hazugok). Ha mind a három feltétel teljesül, akkor az adott szó egyes számú – akár saját, akár idegen. … DE: A magyarban rengeteg az -ia végű jövevényszó, amely gond nélkül kerül többes számba: akadémiák, dinasztiák, múmiák, olimpiák, plébániák, terápiák stb. Ezek magukhoz hasonítják a média többes számát.
    (Édes Anyanyelvünk 2010/5.)

  3. Pajor Sándor szerint:

    És a cikk vége hozza meg a békét: “… a médiák használói ne szégyenkezzenek, a média-pártiak fogadják el mások nyelvezetét, a médiumok kedvelői pedig — a Kohn-vicc poénjával — ne érezzék magukat belgáknak a flamandok és a vallonok között.” (Édes Anyanyelvünk 2010/5/34)

  4. Gyula szerint:

    És hogy teljes legyen… itt a cikk 😉

  5. HM szerint:

    Köszönöm az észrevételeket! A „médiák” valóban szlovakizmus; majd kikérjük a Gramma Nyelvi Iroda véleményét a használatáról.

  6. Nemeztkeresed szerint:

    A magyarországi magyar nyelvben a médium -> médiumok / média változatot részesítjük előnyben, saját szerény véleményem szerint.

  7. HM szerint:

    Utánanéztünk.
    **************
    Meghatározás. Médiának nevezzük a kommunikáció bármely eszközét, amely biztosítja egy közlemény eljuttatását egy közlőtől a fogadóig, függetlenül attól, hogy a kommunikációban résztvevők egyének vagy csoportok. Ilyen értelemben bármilyen eszköz, amely egy információt téren és időn át juttat el egy forrástól a fogadóhoz, a kommunikáció médiumának tekinthető.

    Etimológia. A média szó eredete a latin medium, és a közvetítő eszközre utal, amellyel egy üzenetet vagy hírt továbbítani lehet. Mivel a média nyelvtanilag többes számot fejez ki, a szó többes számú alakjának használata (‘médiák’) helytelen.

    Tárgyalás. A francia forradalom egyik vezéralakja, Mirabeau gróf a forradalom előestéjén nyilatkozta, hogy a média, a sajtó szabadsága az előfeltétele a többi szabadság kivívásának. A jakobinusok vezére, Maximilien Robespierre a parlamentben tartott híres beszédeiben a teljes mértékben szabad, semmi által nem korlátozott sajtó- és véleményszabadság joga mellett érvelt. Négy évvel később azonban, a jakobinusok által irányított diktatúra idején ő maga küldte vesztőhelyre azokat, akik ellenezték az ő politikáját.
    Hasonló fejleményeket tapasztalhattunk az első szocialista forradalom esetében is. Az új szovjet kormányzat első határozatai közé tartozott, hogy – még 1917 végén – betiltsa minden ellenzéki sajtó megjelenését Oroszországban. Noha az intézkedést akkor csak átmenetinek szánták, mégis 70 évig maradt érvényben.
    A civil társadalom a nyilvános tájékoztatás két modelljét alakította ki: a kereskedelmi média magántulajdonban van, és az információk piacán szabad versenyben áll, másfelől a közszolgálati média modelljét, amely többnyire állami felügyelet alatt áll, s törvényben szabályozzák működését, ily módon biztosítva, hogy mindegyik törvényes politikai párt számára elérhető legyen.
    A kommunikáció legelterjedtebb formája jelenleg a tömegtájékoztatás, ami az ún. tömegmédia (mass-media) révén történik. Ugyanakkor a közlési technikákat általában, így az emberi képességeket (pl. beszéd, írás) is kommunikációs médiának szokás tekinteni. A tömegtájékoztatás olyan kommunikációs gyakorlat, melynek során az üzenetet időben és térben a szimbólumok jelentésének manipulációja által terjesztik. Akkor beszélünk tömegtájékoztatásról, amikor a tömegeket elérő információ-terjesztési technikák révén juttatják el a befogadóknak szóló üzenetet. A befogadó lehet anonim egyének széles köre, vagy szűkebb körű csoport, olvasók, nézők stb., akik csak pszichológiailag, mint befogadók állnak egymással kapcsolatban. A modern demokráciákban a tömegtájékoztatás szerepe az, hogy a közönség minél szélesebb rétege (hallgatók, nézők, olvasók) számára közvetítse a különböző módokon megformált üzenetet. A média technikát igényel, ilyenek elsősorban a nyomtatási technológiák, a rádióhullámok révén történő sugárzás, kábelrendszerek, digitális technikák, celluloid filmek stb.
    A plurális társadalmakban a tömegtájékoztatásnak tiszteletben kell tartania a véleménynyilvánítás szabadágát és a professzionalitást. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata leszögezi, hogy bármely személynek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, hogy a közvetítő média nemétől és a határoktól függetlenül információt kérhet, fogadhat és adhat. Ez az egyik sarkalatos állampolgári és politikai jog. Következésképpen a tájékoztatásnak biztosítania kell:
    » az állami hivatalok és intézmények, általában a közhatalom intézkedéseinek és működésének átláthatóságát, ami magában foglalja, hogy az állampolgárok kérhetik a közérdekű információk nyilvánosságra hozását,
    » a szabad és független médiát, ami garantálja az állampolgárok jogát a sokrétű tájékoztatáshoz, tehát a média pluralitását,
    » egyenlő hozzáférést a médiához, tehát az állampolgároknak jogukban áll egyenlő feltételek mellett igénybe venni a tájékoztató eszközöket információközvetítés céljával.
    A jelenkori társadalmakban mintegy íratlan szabályként érvényesül az a felfogás, hogy egy esemény, amely nem jelenik meg hírként a tömegtájékoztatásban, olyan, mintha meg sem történt volna. A média eltúlozhatja vagy csökkentheti, vagy akár jelentéktelenné teheti az eseményeket. Másfelől teremthet és létrehozhat olyasmit is, ami nem történt meg.
    Viták zajlanak arról a tételről is, hogy politikai tekintetben a média a negyedik hatalmi ágnak tekinthető-e. A közvélemény, s ez különösen az ingatag államokra és az újonnan alakult demokráciában tapasztalható, gyakran túlértékeli és egyszerűsíti a média politikai szerepét, melynek értelmében például a választások erdményének alakulásában nagy szerepe van annak, hogy ki uralja a médiát.
    N. S., J. G., A. K.

    Forrás: http://tarstudszotar.adatbank.transindex.ro)

Tags: , , , ,


A bejegyzés trackback címe: https://www.televizio.sk/2012/07/gyakornoki-lehetosegek-a-szlovakiai-magyar-mediakban/trackback/


Most itt van: Home // Nézet, Videók // Gyakornoki lehetőségek a szlovákiai magyar médiában




Ez is érdekelheti:


© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma