Magyar költők Kolumbiában

Magyar költők Kolumbiában37 ország 70 költője kapott meghívást a világ egyik legrangosabb költészeti fesztiváljának tartott kolumbiai világtalálkozóra Medellínbe. A magyar irodalmat Turczi István és Balázs F. Attila képviselte, aki Erdélyből származik, és 1990 Szlovákiában él; 1993 óta az AB-ART kiadót vezeti.

 

– Milyen fogadtatásban volt részetek?

– A medellíni Nemzetközi Költészeti Fesztivál 24 éve működik, az egyetlen alternatív Nobel-díjjal kitüntetett irodalmi rendezvény, ebből is következik, hogy minden profin működött, mindenre gondoltak, minden kívánságunkat teljesítették. A latin-amerikaiak amúgy is kedves, barátságos emberek, de a világ minden részéről meghívott költők nagy részével is hamar megbarátkoztunk. Medellín egy szűk medencében fekszik magas, 3000 méteres hegyektől körbevéve, ezért a repülőtere elég messze van, egy erre alkalmas fennsíkon. Az oda vezető utat megirigyelheti bármelyik fejlett ország, azon kívül, hogy modern, ritka szép is. A gazdagok luxus rancsai szegélyezik és hangulatos fogadók. Minden meghívott mellé nyelveket beszélő egyetemista fiatalt osztottak be, akik mindenben segítettek és elláttak információkkal.

– Hány helyszínre látogattatok el, milyen volt a közönség?

A megnyitót és a záró rendezvényt minden évben a Teatro Carlos Viecoarénában tartják 20-30 ezres közönség előtt. Ez egy hatalmas szabadtéri színház gyönyörű környezetben a hegyen.Jó érzés ott ülni a színpadon költőként akkora figyelem közepette, mintha a futballpályán kergetnénk a labdát. Ezt az érzést kívánom megtapasztalni minden költő által.  Naponta egy rendezvényen vettünk részt, egy nap volt szabad csupán mindenkinek. Pihenő parkok színpadain, klubokban, könyvtárakban, művelődési házakban léptünk fel egyszerre hárman-négyen Medellínben és a környező városokban. Mindig más és más költőkkel. Az utolsó felolvasásomon már nem lehettem ott az arénában, mert délelőtt már a repülőtér felé vitt a kisbusz, ahonnan kora délután szálltunk fel. Mindenhol figyelmes és hálás közönség fogadott, hangos tetszésnyilvánítás és a vastaps volt a jellemző. A rendezvények végén sokan odajöttek a költőkhöz gratulálni, dedikáltatni az antológiát, amelyben szerepeltünk, és persze fényképezkedni.

– Ki fordította a műveiteket?

A verseket angolból fordították kolumbiai költők, és esetemben a fordító (León Blanco) is olvasta fel spanyol nyelven. Az ő biztatására két rövid versemet magam olvastam fel spanyolul, amit a közönség minden alkalommal tetszésnyilvánítással díjazott. Egyébként minden költő az anyanyelvén olvasott fel, a helyi kisebbségekhez tartozók is, valamint az amerikai kontinens különböző országaiból érkező indián költők.  Az antológiában spanyol és angol nyelven szerepelnek a verseink. Tévéadók és napilapok is készítettek velünk interjúkat. Az országos sajtó odafigyelt a rendezvényre, ugyanis államilag finanszírozott kiemelt kulturális esemény.

– Miért fontosak az ilyen nagy nemzetközi találkozók?

– Minden országban több ezer költő él és alkot, ebből az óceánból lehetetlen kiválasztani az arra érdemeseket, akiket fordítani érdemes, megismerni. Azok a költők, akiket világnyelvekre fordítanak, előbb-utóbb bekerülhetnek abba a körforgásba, amit a nemzetközi fesztiválok generálnak. Természetesen létezik egy a zárt klubokhoz hasonló rendszer, csak olyanok kerülnek be, akiket többen is javasolnak. Ha ez megtörténik, utána sorra jönnek a meghívók a világ minden részéből, hisz ezek a rendezvények kapcsolatban állnak egymással, és olyan költők a fesztiváligazgatók, akik résztvevői a többi rendezvénynek is. Sajnos Magyarországnak és Szlovákiának nincsen nagyszabású nemzetközi költészeti fesztiválja, nincs ahová visszahívni a meghívókat, ezért a legtöbb rendezvényen én voltam az első magyar költő, vagy Turczi István, mert mi rendelkezünk a legszélesebb nemzetközi ismeretségi körrel. Egy ideje együtt megyünk mindenhova, mert egyedül unalmas a hosszú, 10-15 órás utazás. A kultúrpolitikának is tudatosítani kéne, hogy ezek a részvételek is az országimázst szolgálják, felhívják a figyelmet a magyar kultúrára, irodalomra, egy élő, lüktető, gyarapodó kapcsolatrendszer részesévé teszik, amiből öngyilkosság kimaradni. Természetesen, ahogy eddig is megtettem, a jövőben is fogok fiatalabb költőket javasolni ezekre a rendezvényekre.


  Ha értesülni szeretne róla, hogy milyen új videók kerülnek fel az oldalra
csatlakozzon a Televízió Facebook-oldalához!


A cikkek, illetve videók tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére.


1 Response to " Magyar költők Kolumbiában "

  1. marosi karolyne szerint:

    50 db mesét irtam cd van Szeretném ha valaki segiteni tudna meséim kiadatásában Sujos mozgáskorlátozott 72 éves ember vagyok egyszerű mindennapi elfoglaltsággal tengetem életem Nemvagyok kőltő nincs főiskolai végzettségem de irni nagyon szeretek Bizom hogy egyszer megtalál valaki aki segiteni tud hogy álmaim valora válljanak meséim kiadásra kerűlnek Sajnos segitség nélkűl nem megy A mesék nagyon klasszak Előre is kőszőnőm annak a jolelkű ember segitségét aki megelőlegezi egy idős hőlgy élete utolsó szakaszának álmait

Tags: , , , ,


A bejegyzés trackback címe: http://www.televizio.sk/2014/08/magyar-koltok-kolumbiaban/trackback/


Most itt van: Home // Esemény, Fesztivál, Irodalom, Művészet, Nagyvilág, Videók // Magyar költők Kolumbiában




Ez is érdekelheti:


© Magyar Interaktív Televízió





© 2010 Magyar Interaktív Televízió. All rights reserved.
Edited by Microgramma