Elhunyt Aldobolyi Nagy György zeneszerző-karmester
Haraszti Mária

Elhunyt Aldobolyi Nagy György zeneszerző-karmester; nyolcvanhét éves korában érte a halál.
„Nem volt túl kedvező a pedigrém, reménytelen volt a helyzetem, mégis megpróbáltam. És sikerült!”
Aldobolyi Nagy György
Aldobolyi Nagy György 1939-ben született Szegeden, ahol a Tömörkény István Gimnázium zenei tagozatán folytatta tanulmányait, zeneszerzést és klarinétot tanult. Ez utóbbi szakirányt vitte tovább a Zeneakadémián is, ahol kitűnő eredménnyel végzett. Megszámlálhatatlanul sok táncdal zenéjét szerezte, de emellett számos dalszöveget is írt, mert alkotói tevékenységében a zeneszerzés és a szövegírás egyforma hangsúllyal szerepelt. Ugyancsak termékeny volt a zenés színpadi művek komponálásában, a neve alatt ötvenhét darabot tartunk számon, ezenkívül számos filmzenének és tévéfilmnek is ő a komponistája.
1986 és 1989 között a kecskeméti Katona József Színház, 1988 és 2001 között pedig az egri Gárdonyi Géza Színház zenei vezetőjeként dolgozott.
1989-ben ő állította színpadra a Bolond vasárnap című darabot, később pedig számos előadás zenei alkotójaként és karmestereként működött közre. Zeneszerzőként olyan emlékezetes előadások kötődnek a nevéhez, mint a Hippolyt, a lakáj, a Charley nénje, a Szent Johanna, a Férjvadász és az Óz, a nagy varázsló.
„Aldobolyi Nagy György minden elismerésnek örült, amit a pályája során kapott, így az Erkel Ferenc-díjra és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjére is büszke. Külön kiemelte ugyanakkor a Magyar Televízió legjobb zenés filmjének járó díját, amit Szinetár Miklóstól vehettek át az alkotók a Bolondok bálja című filmért.
A filmzenék készítése külön fejezetet jelent Aldobolyi Nagy György életében:
„Élveztem is a filmezésben való aktív alkotó tevékenységet. Kiemelhető filmzenéim közül a Pogány madonna vagy a Hét tonna dollár; utóbbinak Csurka István volt a forgatókönyvírója. Továbbá A vőlegény című film (rendező: Vámos László), amelyhez egy Szép Ernő-dráma adta az alapötletet. De ugyanígy büszke vagyok a komikus jelenetek sokaságát tartalmazó Házasság szabadnappal című film (rendező: Mészáros Gyula) zenéjére is, vagy a Keménykalap és krumpliorra (rendező: Bácskai Lauró István), amelyen nemzedékek nőttek fel. Mindig úgy írom a filmekhez a zenét, hogy nem követem közvetlenül a mozgásokat. Emiatt bábfilmhez és rajzfilmhez soha nem szereztem muzsikát. A Keménykalap és krumpliorr zenéje igen jól sikerült, Csukás Istvánnak ez a film különlegesen nagy sikert hozott.”
Aldobolyi Nagy György úgy döntött, hogy azokat a zenés darabokat, partitúrákat, zeneszámokat, amiket gazdag életpályája során írt, az Országos Színháztörténeti Intézetben helyezi el ajándékként kézirat formájában, hogy a kutatók és érdeklődők hozzáférjenek.
„Így talán egy kicsit elősegíthetem azt, hogy dalaim és verseim megmaradjanak az örökkévalóságnak vagy legalábbis az utókornak” – nyilatkozta.
