Íme az igazi Old Shatterhand! – Xántus János

200 éve született Xántus János természettudós, utazó-felfedező, a Budapesti Állat- és Növénykert megalapítója.

Erdélyi görög bevándorlók késői leszármazottjaként 1825-ben született Somogy vármegyében. A családja meglehetősen előkelő volt, apja Somogy főügyészi posztjáig vitte. Fiatalemberként annak rendje és módja szerint Xántus János is kitanulta a jogot, és el is helyezkedett Kaposvár aljegyzőjeként. A szék azonban nem tudott megmelegedni alatta, mert amint kitört a forradalom 1848-ban, ő szinte azonnal jelentkezett nemzetőrnek. Huszonhárom évesen, abban a korban, amikor a hozzá hasonló mai fiatalemberek a diplomamunkájukra készülnek, ő a pákozdi csatában tüzérként harcolt Jellasics bán csapatai ellen.

Jó katona lehetett, mert többször is előléptették, és mire 1849 februárjában fogságba esett, már főhadnagyi rangban volt. Betegség, kórház és fogolytábor következett, majd a szülei közbenjárására végre szabadon engedték. János azonban még mindig makacskodott: rögtön Prágába utazott, és magyar emigránsokkal bocsátkozott hazafias tárgyalásokba.

Az akkor csúcsra járatott diktatúra ezt nem tűrte, ezért megint elfogták, ezúttal börtönbe került. Innen megszökött, és kezdetét vette egy utazásokkal teli életút…

Fenti videó: Hinnénk-e, hogy a gáncstalan hős figuráját Xantus Jánosról mintázta Karl May? A bizonyíték megtalálható a győri múzeumban.

Számos faj tudományos elnevezése viseli Xántus nevét (mind állati, mind növényi), amely az ő természettudományos szerepét is jelzi (pl. Hylocharis xantusii, Phyllodactylus xanti, Chaenactis xantiana stb.).

Összességében Xántus János pályája nehezen besorolható egyetlen címkébe: zoológus, etnográfus, utazó, gyűjtő, intézményépítő – mind ezen jelzőkhez közelebb állt valamilyen formában. Az ő életműve nemcsak az adottságokkal bíró magyar tudományosság történetét gazdagította, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltó nyomot hagyott a gyűjtési és beszámolói munkásság révén.