Kincskeresők XIX. – Dudich Endre – a nagysallói bogaraktól a Kossuth-díjig

Demény Albert és Štreba Marco (9.), a nagysallói Alapiskola diákjai, Dudich Endre – a nagysallói bogaraktól a Kossuth-díjig címmel dolgozták fel Dudich Endre munkásságát.

Felkészítő tanár: Kotora Andrea.  

Dudich Endre zoológusként szinte mindennel foglalkozott. Talán ennek is volt köszönhető, hogy egy korszerű és iskolateremtő állatrendszertant sikerült kialakítani. Ő volt az, aki ráirányította a magyarországi biológusok figyelmét a vizek és különösen a barlangok élővilágára. Az aggteleki Baradla barlangban az 1920-as évek végétől egészen haláláig rendszeresen kutatott.

Dudich érdeme volt az is, hogy 1958-ban a világon negyedikként (és a kommunista blokkban elsőként) létrejöhetett a föld alatti barlangbiológiai laboratórium. Első nagyobb ívű munkája is a Baradla barlanggal foglalkozott, ez a 246 oldalas monográfiája Bécsben jelent meg 1932-ben. A Magyar Tudományos Akadémia is ebben az esztendőben választotta levelező tagjává. Később rendes tag lett, de a kommunisták hatalomra kerülésével átszervezték az MTA-t és Dudich Endrét visszaminősítették tanácskozó taggá, később ismét levelező és rendes tag lett.

Ez csak azért érdekes, mert így négy alkalommal kellett akadémiai székfoglalót tartania. Még közeli munkatársai közül sem tudta mindenki, hogy a professzor vörös-zöld színtévesztő volt, ami ugyancsak megnehezítette a munkáját; ennek ellenére fontos eredményeket ért el az állatok életmódját, táplálkozását, fejlődését vizsgálva. Például a rákok újraképződő páncéljában kialakuló mészberakódásokat polarizált fényben vizsgálta, ami nagy nemzetközi visszhangot keltett. Tanszékén állatrendszertani gyakorlatokat vezetett be, de korát megelőzve ökológiai szempontok alapján vizsgálta egy-egy adott biotóp élővilágának táplálkozásbiológiáját.

• • •

A XIX.  Kincskeresők konferenciát 2024. november 13–14-én, Galántán, a Hotel CITY konferenciatermében rendezték meg.

A Kincskeresők a regionális értékeket kutató diákok országos konferenciája.

A konferenciára témamegkötés nélkül jelentkezhettek a gyerekek a szülőföldhöz kötődő bemutatókkal – természet- és társadalomtudományos témakörben csakúgy, mint az új, a 21. század követelményeinek megfelelő kezdeményezések, társulások vagy a hely szellemét gazdagító jeles személyek bemutatásával – vagy egyszerűen „csak” a saját családot, szülőket, nagyszülőket bemutató családtörténettel, a nagyszülők fényképalbumán keresztül – hisz ebből is kirajzolódik a regionális történelem egy-egy szelete. A bemutatott prezentációk sok esetben megfelelnek a tudományos kutatás feltételeinek, de mivel a diákok és a felkészítő tanáraik önállóan választják ki és dolgozzák fel a témákat, előfordulhatnak kevésbé igényes előadások is.

Az országos konferencián 10 perces diákelőadások hangzanak el, melyet az előadók vetített képekkel, esetenként tárgyi emlékek bemutatásával illusztrálnak. Az előadás utáni 5 perces vitában a zsűritagokon kívül a diákok, a tanárok és az érdeklődő közönség is tehet fel a témával kapcsolatos kérdéseket, amelyeket az előadóknak röviden meg kell válaszolniuk.