95 éves lenne Kányádi Sándor

Kányádi Sándor egyetemes. Mindannyiunké. Kossuth-díjas, erdélyi magyar költő, a XX, századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

95 éve, 1929. május 10-én született Nagygalambfalván. Az elemi iskola 5 osztályát szülőfalujában járta ki. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban, a Római Katolikus Főgimnáziumban és a fémipari középiskolában végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, végül a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte – bár folyamatosan tanított minden megszólalásával.

Költői tehetségét Páskándi Géza erdélyi magyar költő fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét is. Kányádi szerkesztője volt a romániai magyar Dolgozó Nő című folyóiratnak, és a Napsugár című gyermeklapnak.

1958-ban megnősült, felesége Tichy Mária Magdolna tanár, szerkesztő. Két gyermekük született. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből.

Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein.

TVR1 – MAGYARADÁS az egyesen • Kányádi Sándor szülőfalujában 2003-ban forgattunk és ugyanabban az évben kolozsvári otthonában készült vele egy beszélgetés. B. Nagy Veronika és Vetési László riportja a nagygalambfalvi nem magyarajkú népesség önkéntes asszimilációjának ritka folyamatát mutatja be, amely fordítottja az Erdélyszerte annyira megszokott és gyakori magyar szórványsorsnak.

M ARCHÍVUM / M RIPORT – 25’39”
Vágó: Elekes Zsolt
Operatőr: Xantus Gábor
Riporterek: B. Nagy Veronika és Vetési László
Rendező: Boros Zoltán