Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja

A világon évente mintegy 100 millió állaton végeznek kísérleteket, amelyek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére használják, és mindössze 6 százalékukat végzik gyógyászati célból. Az állatvédők minden évben felhívják a figyelmet április 24-én a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát. A laboratóriumi állatok száma ugyanis a világon évente eléri a 100 milliót.

Ez különösen annak tudatában döbbenetes tény, hogy a tudománynak mára sikerült kifejlesztenie olyan módszereket, amelyekkel az állattesztek nagy része kiváltható. Leggyakoribb alkalmazása, amikor emberi sejtből szövetet hoznak létre. 

Van más lehetőség is az élő állatok megkímélésére: a tojás héja alatt található hártya például ugyanúgy alkalmas kísérletekre, mint egy nyúl szeme. Mindenképpen elviselhetőbb gondolat, hogy a tojáshéjra csöpögtetnek irritáló koncentrátumokat, mint egy mozdulatlanra kötözött nyúl szemébe, míg a nyúl idővel szűkölve megvakul. 

Az Európai Unió területén 2013. március 11. óta tilos a kozmetikai állatkísérletek végzése. 

Az alábbi angol nyelvű kisfilm arról számol be, amikor a csimpánzokat, akik egész életüket laboratóriumok ketreceibe zárva töltötték, először engedték ki a szabadba. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet 2013 januárjában bejelentette, hogy korlátozzák a csimpánzokon végzett laboratóriumi kísérleteket és ennek következtében több száz kísérleti majmot küldtek „nyugdíjba”.

„A munkatársaink mindent megtesznek az állatok egészségéért és boldogságáért egészen az életük végéig. Nagyobb csoportokba engedtük őket, hogy kiválaszthassák, mely fajtársaikkal szeretnének kapcsolatba lépni. Különféle szabadtéri terepeket biztosítunk a számukra, beleértve az erdős területeket, játszóteret, füves udvarokat és ‘dzsungel-edzőtermet’ is. Minden állat maga választhatja meg, hogy bent vagy a szabadban szeretné tölteni az idejét. Csodálatos látni, ahogy a csimpánzok életükben először lépnek fűre vagy másznak fára” – olvasható a Chimp Haven blogjában. Hát, azért ez még így is elég szomorú… 

______________________

A Duke Egyetem kutatói olyan neuroimplantátumot fejlesztettek, amely a kísérleti patkányokba ültetve infravörös látással ruházta fel az állatokat, holott ezt az elektromágneses tartományt az emlősök általában nem látják. 2013-as patkánykísérlet: