Madách 200 – Az ember tragédiája az idők változásában 4.

Eisemann György Eszmék és médiumok (Az ember tragédiája kanonizációjához) című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, miként került be Madách művének kézirata az irodalom kommunikációs rendszerébe, valamint hogyan tört utat a mű a nyilvánosság színtere felé. Ezen kérdések vizsgálatához a mediális metamorfózisok két eseményére, a kézírásból a nyomtatott változatba, illetve a könyvformátumból a színpadi […]

Madách 200 – Az ember tragédiája az idők változásában 1.

A Magyartanárok Egyesülete 2023. november 11-én Madách 200 – Az ember tragédiája az idők változásában címmel rendezett konferenciát a Közép-európai Egyetemen. Arató László, az egyesület elnöke megnyitó beszédében a 161 éve megjelent Tragédia időhöz és változáshoz való viszonyára irányította a résztvevők figyelmét. A szerző 200. születésnapja alkalmából rendezett konferencia az először 140 éve színpadra állított mű irodalmi […]

Madách 200 – Az ember tragédiája az idők változásában 2.

S. Varga Pál „Arasznyi lét, mi sietésre int” – Az idő szerepe Az ember tragédiájában című előadásában az idő kulcsfogalmának részletes vizsgálatával a Madách-mű átfogó elemzésére vállalkozott. Az előadás Bécsy Tamás kétszintes drámafogalmából kiindulva a véges és végtelen világszintek érintkezési pontjainak értelmezésével jutott el Éva szerepéig, aki a művilágban egyedüliként képes a metafizikai bizonyosság hiányát […]

Madách 200 – Az ember tragédiája az idők változásában 3.

A konferencia első két előadását egy kerekasztal-beszélgetés követte, melyet Hudáky Rita vezetett. A beszélgetésben Szinetár Miklós, a Tragédia tévéfilmváltozatának rendezője, Horgas Péter, a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásának (rendező Jordán Tamás) látvány- és díszlettervezője, valamint a Katona József Színházban idén októberben debütált EMBTRAG című előadás rendezője, Székely Kriszta és dramaturgja, Szabó-Székely Ármin vettek részt. A […]

Madách 200 – Az ember tragédiája az idők változásában 5.

Olvasható a Tragédia a házasság és a gyermekvállalás folyamatos elodázásának narratívájaként? Milyen hozadéka lehet a Madách-mű értelmezésében annak a felismerésnek, hogy a nő, Éva, nem bír emlékezettel, szemben a történeti létezővel, Ádámmal? Az eszkimó színt követően milyen folytatást implikál a poszthumanizmus tapasztalata? Sipos Balázs A Történelem vége történelmi vége (Aufhebung, Tragédia, ökocídium) című előadása többek […]

Madách 200 – Az ember tragédiája az idők változásában 6.

Rétfalvi P. Zsófia Tankönyvi narratívák a Madách-házasságról és Az ember tragédiája című előadásában Fráter Erzsébet portréját annak irodalomtankönyvekben való megjelenítése felől közelítette meg, s többek között a Tragédia befogadástörténetének kontextusában vizsgálta. A Madách Imre és Fráter Erzsébet jellemét bemutató életrajzi szövegeket és levélrészleteket felsorakoztató előadás a kétséges alapdokumentumokra építő tankönyvi portrék kritikai szemléletére hívta fel […]

Madách 200 – Az ember tragédiája az idők változásában 7.

Varga Zoltán az „…[E]lfogy a sajt és éhen veszünk.” Sötét jövőképek Jankovics Marcell Madách-adaptációjában című előadásában a filmtörténész szemével tekintette végig az animációs filmben látható jövőszíneket. A film eklektikus s egyben számos egységesítő motívumra építő ábrázolásának egyik kiemelkedő sajátossága a metamorfózisok megjelenítése. Az előadás többek között ezen metamorfózisok filmes ábrázolását, a londoni jelenkép későbbi korokra […]