TERMÉSZETFILMEK356 Videos

Záporoznak a Quadrantidák

Érkeznek egünkre a Quadrantidák, az egyik legbőségesebb meteorzáport hozó raj, amely ennek ellenére jóval kevésbé ismert, mint nyári riválisa, a Perseidák. 2024-ben a csúcspont január 4-én várható, a hajnali órákban, és ekkor akár óránként 130 hullócsillag is észlelhető az égbolton. A meteorraj érdekessége abban rejlik, hogy az eredetét egy kisbolygóra vezetik vissza. A 2003 EH1 […]

Megjöttek a Geminidák

A Geminidák meteorraj minden évben december 14-e körül tetőzik. 17-ig még lehet gyönyörködni a hullásukban. Kevésbé ismert rajról van szó, pedig ez az egyik legaktívabb hullás, ami gyakran az augusztusi Perseidáknál is több meteort eredményez. Először 1862-es feljegyzésekben említik a Geminidákat. Ennek oka, hogy korábban a meteorraj útja még nem keresztezte a Föld keringési pályáját, […]

Még elcsíphető a sarki fény, az aurora borealis

November 3-ától a geomágneses tevékenység következtében időnként megjelenik térségünkben is a sarki (északi) fény, az aurora borealis. Tegnap számtalan fotót készítettek, akik észrevették, az internetes lapokban megkereshetők a látványos felvételek. A jelenség még november 10-ig tart, közönként ismét megfigyelhető lesz tőlünk is. A jelenség az északi és a déli mágneses pólus közelében figyelhető meg leggyakrabban, […]

Véget ért az Agrofilm 2023

Az idei, 39. Agrofilm 2023 verseny fődíját (a 89 esztendős) Ivars Seleckis lett dokumentarista, rendező nyerte el a Parasztok (Zemnieki, The Land, Krajina) című filmjével (részlet fent; forrás: Mistrus Media). A film hat különböző családot, a vidéki Lettország sokszínűségét és ellentmondásait, a gazdák életét mutaja be annak minden illúziójával és a maga valóságában. A film […]

Októberi égbolt

Októberben is számos látványossággal szolgálhat a (tiszta) égbolt. Van, amelyikről már lemaradtunnk (de a NASA fenti összefoglalójában még megtekinthetjük), van, amelyiket még elcsíphetjük… A hónap első felében számos kisebb meteorraj is aktív volt: pl. a Taurida rajkomplexum (az északi és a déli Tauridák), amelyről érdemes tudni, hogy időnként hatalmas tűzgömbökkel teszi emlékezetessé az őszi éjszakákat. […]

Szigligeti pillanatképek

A Badacsony környékén pihenők egyik népszerű kiránduló célpontja a közeli szigligeti vár és környékének megtekintése. A részben felújított vár alatti színpadon a Várudvari Nyári Színház augusztus végi műsorán az István a király rockopera szerepelt Nagy Szilárd rendezésében, aki Koppány szerepét is játszotta. A négy teltházas előadásban István szerepét 40 évvel a premier után ismét Varga […]

Hétvégén suhanunk át a Perseidák sűrűjén

Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett Perseidák „sűreje”, csúcsa idén augusztus 12-13-ára esik, a kellően sötét égbolton ilyenkor az ember percenként akár egy-egy „hullócsillagot” is láthat. A körülmények idén nem is lehetnének tökéletesebbek, hiszen a fogyó félhold, amely csak 8 százalékban van megvilágítva, augusztus 13-án a hajnali órákban kel fel, és nem fogja zavarni a megfigyelést. […]

Így kukkold a nyári égboltot, ajánlja a NASA

Az éjszakai égbolt kiváló megfigyelésekre nyújt lehetőséget augusztusban – persze majd ha kiderül az ég… Sokan várják a Perseidák maximumát, legalább ugyanennyien a Szaturnusz és a Jupiter láthatóságát, az Algol minimumait vagy a minél vékonyabb holdsarlókat. A bolygók mozgása Merkúr: A hónap első harmadában a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg, 6-án alsó együttállsban van […]

Újra láttak álskorpiót Szlovákiában

Szlovákiában 65 év után újra láttak egy Diplotemnus balcanicus (Redikorzev, 1928) álskorpiót. Ezt a kis skorpiót vagy „álskorpiót” eddig csak kétszer találták meg Szlovákiában. Először 1955-ben egy templom padlásán, Csaba (Chľaba) községben, másodszor pedig csak nemrég egy családi ház folyosóján Garamkövesden (Kamenice nad Hronom). A leletek mindössze 8 kilométerre vannak egymástól. A Diplotemnus balcanicus, mint […]

Élő közvetítés a Mars közeléből

Az ESA június 2-án, pénteken egy órán át élő képeket közvetít a YouTube-on, amelyek közvetlenül a Mars körük keringő szondáról érkeznek majd. A két bolygó Nap körüli pályán elfoglalt relatív helyzetétől függően a fény 3 és 22 perc között ér el hozzánk, ezért az az „élő” adás egy kicsit mindig késésben lesz. Az ESA Mars Express […]

Haláp, az elbányászott tanúhegy

Ahhoz, hogy egy vulkán kráterében sétálhassunk, nem kell messzire utazni! Megtehetjük Magyarországon is, például a Haláp-hegyen, melynek sapkáját „eltüntették” a bányászat következtében. Megismerjük a vulkán működését túránk során, a legendáját, és bújócskázhatunk hatalmas kőszobrok között is. Majd gyönyörködhetünk a Tapolcai-medence látványában egy csodásan kéklő balatoni háttérrel. A Tapolcai-medence északi szélén magányosan álló, félig elbányászott vulkáni […]

Mintegy 200 ezer tonna kén-dioxid jutott a légtérbe

A Kamcsatkán hétfőn kitört Sivelucs vulkán szürke vulkáni porral borította be a környékbeli falvakat a mai jelentések szerint. A helyi hatóságok azt tanácsolták a lakosoknak, hogy maradjanak otthon, és több településen bezárták az iskolákat. Az első értékelések szerint az amúgy folyamatosan aktív vulkán az elmúlt három évtized legnagyobb kitörését produkálta, a vulkáni hamufelhőoszlop 16-18 kilométer […]

A fekete-hegyi lávató

A varázslatos Káli-medence peremén, Szentbékkálla fölött emelkedik a Fekete-hegy bazaltplatója, amelyet a kutatók szerint négy maar típusú kráter alakított ki mintegy 5,5-3,3 millió éve. Ezek egyetlen, nagy gőz- és gázrobbanással kialakuló, általában széles, de sekély vulkánok, amelyekre a lávaömlés csak kevéssé jellemző, kráterüket pedig sok esetben tó tölti ki. Az eredeti formák természetesen itt már […]

Vulkántúra a Ság-hegyen

Egy alsósági monda szerint, maga Lucifer építtette hét ördögével, mert annyira megtetszett neki a táj, hogy magasból akart gyönyörködni benne. Ezt a gyönyörködési lehetőséget kínálja Önöknek is a Ság-hegy a maga 279 méterével. A Balaton-felvidéki tanúhegyek része, és jelentős területe ma már tájvédelmi körzet. A tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesháton található, magasan emelkedik […]

Már a magyar mozikban a „Múlt és jelen: Vizeink az ember kezében”

A történelem során Magyarország vízrajza szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. A mocsarak helyén víztározók és halastavak, legnagyobb árterünk helyén pedig maga a szikes alföldi puszta terül el. Mára tavaink 75%-a mesterséges, ártereink 90%-a a múlté. Az élővilágnak azonban alkalmazkodnia kellett ehhez a változó világhoz, különben a kihalással néztek szembe. Meglepő módon mesterséges vizeink nyújtják az utolsó […]