Florence Nightingale, a lámpás hölgy

Jómódú angol arisztokrata családban született 200 esztendeje, az itáliai Firenzében látta meg a napvilágot, 1820-ban, nevét a városról kapta. Nővérével alapos képzésben részesültek, édesapjuk elhatározta, hogy olyan magas szinten taníttatja őket, mintha fiúk lennének. Florencet lenyűgözték a tudományok, különösen a matematika letisztult és logikus világa. Jobban érdekelte a filozófia és a történettudomány, mint a partik szervezése és lebonyolítása. Rendkívül művelt volt, a modern nyelvek mellett görögül, latinul tanult, és előszeretettel olvasott klasszikusokat.

Tizenéves korától fogva értelmet keresett az életének. Lázadt a nők beskatulyázott szerepe ellen. Hitt abban, hogy ennél többre hivatott, küldetésre szomjazott. Még nem tudta pontosan, hogy hogyan szolgálhat, de segített, ahol csak tudott: vigyázott a gyerekekre, rengeteget mesélt nekik, ápolta, ellátta a beteg rokonokat, sőt, a környékbeli rászorulókat is folyamatosan támogatta. Nem ismert jobb érzést annál, mint amikor segít az embereken. Így írt naplójában: „Az emberi nyomorúság jár mindig az eszemben, ez gyötör… hazugnak érzem, ha a költők a világ dicsőségét zengik. A legtöbb ember, akivel találkozom, gondban, szegénységben, betegségben él.” F. N.

Florence Nightingale, angol ápolónő és statisztikus a modern nővérképzés, valamint a betegellátás reformjának elindítója. Ő alkalmazott először statisztikai megközelítést a betegápolás hatékonyságának elemzésére, így a bizonyítékokon alapuló orvoslás egyik úttörőjének tekinthető.

Életéről több egész estés film,  valamint dokumentumfilm is készült.

Magyar szinkronos film az életéről ITT elérhető.

Kapcsolódó:

Vezető videó: ‘Florence Nightingale’s London’ Walking Tour • múzeumi séta