XXXIII. TMOV – Verséneklők – A VI. kategória megnyitója

Érsekújvárott a XXXIII. Tompa Mihály Országos Verseny az amatőr /nem hivatásos/ vers- és prózamondás, valamint verséneklés versenyén az első napi program a VI. kategória versenye, vagyis a verséneklés volt. A díjkiosztására a másnapi ünnepélyes díjkiosztó gálán, április 29-én került sor. A verseny beszédekkel és a zsűri bemutatásával kezdődött…

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves vendégeink, kedves versenyzők, felkészítők, pedagógusok, zsűritagjai, szülők és a médiaképviselői! Szeretettel köszöntöm önöket a 33. Tompa Mihály Országos Verseny ünnepi megnyitóján, itt az érsekújvári Béke moziban. A rendezvényt Zsapka Zsófia, az Érsekújvári Pázmány Péter gimnázium diákja, a Tompa Mihály vers és prózamondó verseny állandó résztvevője, az Érsekújvári Csemadok rendezvények rendszeres szereplője nyitotta meg. Érdekességként megemlíteném, hogy az előadott költemény pedig a nővére szerzeménye volt. Köszönjük szépen az előadást!

Ez a verseny évről évre bizonyítja, hogy a magyar szó, a vers, a próza, az énekelt költészet ma is élő, megszólító és közösséget teremtő erő. A mai alkalom különleges találkozás a költészeté, a zenéjé, a fiatal tehetségeké és mindazoké, akik hisznek abban, hogy az anyanyelv ápolása nem csak feladat, hanem öröm és felelősség is.

Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem vendégeinket. Köszöntöm körünkben Kis Beátát, a Csemadok országos elnökét.

Üdvözlöm Takács Ottót, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatóját.

Köszöntöm a Csemadok Országos Elnökségének tagjait Agócs Ildikót, Neszméri Tündét és Struhár Izrael Dianát, aki a Csemadók Érsekújvári területi választmányának az elnöke is.

Köszöntöm továbbá kedves vendégeinket, minden kedves vendégünket, a közönségtagjait, a versenyzőket, felkészítőket, hozzátartozókat, és természetesen a médiaképviselőit is. Most pedig tisztelettel felkérem Kis Beátát, a Csemadok országos elnökét, hogy nyissa meg a mai rendezvényt.

Kis Beáta:

Rejtelmek ha zengenek, őrt állok, mint mesékbe’. Bebujtattál engemet talpig nehéz hűségbe.

Ha stílusos lennék, dalra fakadva közöltem volna Önökkel ezeket az örökbecsű, gyönyörű sorokat.

Tisztelt jelenlévők, tisztelt versenyzők, tisztelt szülők, pedagógusok, tisztelt zsűri.

De nem énekelve, hanem szóban mondom el köszöntő gondolataimat, amelyeket arra fűzök rá, hogy az idézett költemény József Attila sorai talán az első olyan vers volt az életemben, amit annak idején megzenésítve hallottam, szerettem meg és tanultam is meg egyaránt. Különös aktualitása van egyébként ennek a néhány sornak, illetve az egész költeményt,

Hiszen, ha volt ikonikus alakja a megzenésített versek műfajának, akkor az a tegnap elhunyt Sebő Ferenc volt. Sebő Ferenc, aki nemcsak a népzene, a népzenekutatás, a népdalkincs nagy tudósa volt, és művelője, és megszerettetője nemzedékekkel, hanem a megzenésített versek műfajának is az egyik atya. Szeretett atya.

És a Tompa Mihály szavalóversenyen, illetve annak talán valamikori elődjén is, amikor megzenésített versek hangzottak el, bizony sokszor Sebő Ferenc dallamaihoz nyúltak a versenyzők.

Tisztelt jelenlévők, nemzedékeket köt össze a megzenésített vers műfaja, nemzedékeket köt össze az irodalom, a költészet, a próza, a magyar nyelv, amely a mai és a holnapi és a holnap utáni napnak is a középpontjában lesz.

A Tompa Mihály országos verseny sok évtizedes hagyományra nyúlik vissza,

Már a szocializmus évtizedeiben is volt szavalóverseny, és annak idején, amikor ezt a mai formáját a versenynek megálmodták a 30x évvel ezelőtti szervezők, akkor arra a hagyományra néztek vissza. És azokra a versmondókra és prózamondókra, akik ma már néhányan akár nagymama, nagypapa korúak, de ott voltak a színpadon, szerepeltek, megtanultak tartást, megtanultak előadást, Megtanulták azt, hogy a gondolatokat nemcsak gondolni kell, hanem közölni, és nemcsak közölni kell, hanem szépen, érthetően tudomására hozni annak, akinek közölni szeretnénk. A vers és prózamondó verseny nemcsak versenyezni tanít, Nemcsak előadók százait segített a pályára, nemcsak a mai híres színészek színésznők némelyikével szocializálódott a szavalóversenyen, nemcsak sok olyan zenészünk van, aki néhány vagy sok évvel ezelőtt a Tompa Mihály versenyen adta elő első megzenésített műveit, tehát, hogy nem csak a művészeteké szól, hanem mindannyiunkért szól ez a verseny. Mindenki ér, aki a magyar szót, az irodalmat és a költészetet a sajátjának érzi.

Olyan korban élünk most, a 21. században, 2026-ban, amikor a fiatalok életében sokkal nagyobb szerepet kap a mindenkori eszközhasználat, a digitális eszközök. Nagyon sokan fordulnak a szobájuk magányában, inkább az online térben a társaikhoz, és már oda is eljutottunk, hogy a mesterséges intelligencia írja a verset, vagy a regényt, vagy a novellát. Ilyen körülmények között még nagyobb ünnep, hogyha itt lehetünk együtt és a magyar irodalom értékeit közösen ünnepelhetjük. És még nagyobb tisztelet és megbecsülés azoknak a fiataloknak, akik ezt művelik. Szeretet és megbecsülés azoknak pedagógusoknak, akik a gyerekek kezébe adják a könyvet, a nyomtatott könyvet, aki arra bíztatja a gyermeket, később a fiatalt, hogy olvasson, majd adja elő, esetleg a lélek húrjait még jobban pengetve énekelje is és zenélje is. Ez mind mi vagyunk, ez mind a mi magyar kultúránk, ez mind a mi felvidéki magyar örökségünk. Tisztelt jelenlévők, e gondolat jegyében köszönöm meg a Csemadok és újvári területi választmányának azt a nagy-nagy munkát, amit már eddig is a szervezésbe belefektettek. Köszönöm minden felkészítő pedagógusnak, szülőnek, aki segítette az összes kategória versenyzőit abban, hogy ide az országos döntőbe eljutottak. Mindenkinek csodálatos fesztivál hangulatot, nagyon-nagyon szép élményeket és sok sikert kívánok. Ezennel a fesztivált, a versenyt megnyitom.

Nagyon szépen köszönjük az elnökasszony ünnepi gondolatait. Kedves jelenlévők, a hatodik kategória, vagyis a megzenésített versek kategóriájában idén öt verséneklő csoport mutatkozik be, őket hallhatjuk a mai kora este folyamán. A döntő előtt, 2026. április 1-én az Érsekújvári Csemadokházban meghallgatás szerveződött számukra, azzal a céllal, hogy a mentorok szakmai tanácsokkal segítsék a felkészülésüket. A vers éneklőket, Skokan Horváth Tímea énekes zenetanár, Göbös Sándor előadó és Sipos Dávid zenész látta el jó tanácsokkal.

A mai napon pedig már színpadon hallhatjuk mindazt, ami a próbák, a közös munka, a vers szeretet és a zene találkozásából megszületett.

Engedjék meg nekem is az elnökasszony után, hogy ezen mai alkalommal néhány mondatban megemlékezzünk az elhunyt Sebő Ferencről, Kossuth díjas énekesről, dalszerzőről, népzenekutatóról, a Táncházmozgalom egyik meghatározó alakjáról, aki életének 80. életévében hunyt el.

Munkássága a mi mai találkozásunk szempontjából is különösen fontos, hiszen jelentős szerepe volt abban, hogy az énekelt vers, mint műfaj újra otthonra találjon a magyar kultúrában. Sebő Ferenc József Attila verseinek megzenésítésével indult el ezen az úton, és egyszer így fogalmazott.

Az énekelt vers hagyományai több évszázadra nyúlnak vissza, a népzenei megközelítésből áradó egyszerűség alkalmas arra, hogy a szöveget előtérbe helyezze.

Ez a gondolat a mai verséneklő kategória lényegét is szépen összefoglalja. A zene nem elfedi, hanem szolgálja, kiemeli és tovább viszi a verset.

Tisztelt jelenlévők, mielőtt elkezdődnek a produkciók, engedjék meg, hogy bemutassam a szakmai zsűrit. A zsűri elnöke Tóbisz Tinelli Tamás, zeneszerző, verséneklő, előadóművész, alapító tagja a magyar verszene műfajának, már a szinte patinánssá vált zenei csapatának, a Misterál Együttesnek. A csapat több száz hazai, külföldi fellépést, valamint 15 zenei albumot tudhat magáénak.

Szólókoncertjei, egyszál gitár ének előadásai a mai modern művészeti irányzatok egyik különleges klasszikus zenei és magyar népzenei hagyományokon, valamint verseken alapuló akusztikus rockos válfaját képviselik.

Tóbisz Tinelli Tamás 2023-ban a Mistrál együttes tagjaival Liszt Ferenc díjat, 2025-ben pedig Kossuth díjat kapott. Köszöntjük őt szeretettel!

A zsűri további tagja, Göbő Sándor, a zenei mindenevő. Gimnazistaként popzenekarban játszott, később verseket zenésített meg, egyetemi évei alatt pedig népizenekarban muzsikált. Első megzenésített verse 1981-ben látott napvilágot, majd éveken át egyszárgitárosként lépett fel. A Ketten formációban lányával, Göbö Annával, a 50-50 együttes tagjaként pedig zenész barátjával ad elő megzenésített verseket. Hiszem, hogy a jó vers megérdemli, hogy sokan ismerjék, és hogy minél több embert megérinthessen, s ebben a jó megzenésítés nagyon sokat segíthet.

A zsűri harmadik tagja pedig Madarász András, zenész, dalszerző, producer, hangmérnök. 1994 óta a Korzár Versének lő együttest tagja, az eddig megjelent 8 lemezük számos dalának zeneszerzője, hangszerelője és producere. Korpás Éva népdalénekessel 2007 óta dolgozik együtt az előadó művész népdalfeldolgozásokat megszólaltató világzenei műsorain és lemezein. A dalok átdolgozójaként működik, producerként, hangszerelőként és zenészként egyaránt. Állandótagja a The Art Production Tetemrehívás című zenés-irodalmi estjének, valamint a Csavar Színházzal közös Rege a tűzről és a jácintról című Nagy László estnek. Többszörös harmónia díjas, a Korzár Együttessel pedig külhoni magyarságért díjat kapott elismert zenész.

Köszönjük szépen, hogy elfogadták mindhárman a felkérést, és a szakmai figyelmükkel kísérik majd a ma esti produkciókat.

Már csak az maradt hátra, hogy néhány gondolatban szóljak arról, hogy mire is figyel ma a zsűri az előadások során.

A verséneklés különleges műfaj, hiszen itt a vers és a zene nem egymás mellett, hanem egymást megerősítve szólal meg. Fontos szempont, hogy a választott vers irodalmi értéket képviseljen, énekelve is megállja a helyét, és a zene ne feledje, hanem gazdagítsa a szöveget. A zsűri értékeli a saját megzenésítéseket, különösen a szlovákiai magyar, illetve felvidéki kötődésű költők verseinek feldolgozását. Előnyt jelent, ha a két előadott mű különböző karakterű és más-más költőtől származik.

Fontos a feldolgozás módja, az előadás stílusa, a helyes prozódia, a változatos dallamvezetés és természetesen a két produkció összhatása is.

És talán a legfontosabb, hogy ebben a műfajban a szöveg a főszereplő, a dallam pedig a vers szolgálatában áll. Kezdődjön tehát a verséneklő együttesek versenye, fogadják nyitott szívvel az együttesektől.

A versenyt a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya, a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériumával, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségével, a Csemadok területi választmányaival és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézettel közösen hirdette meg.

Kapcsolódó: Tompa Mihály Országos Verseny – Gála – III., IV., V. kategória