Tyű, jó A Tyúk

A magyar mozinézőket egy tyúk tartja lázban. Nem egy bige – egy valódi szárnyas.

Nem első eset, hogy fontos szerepet kap egy házi szárnyas valamely filmben (a szlovák Baba z ľadu, vagy a Receptek szerelemhez, gyilkossághoz sorozatban is tyúk szerepel), de főszerepben még nem láttuk. Bár nálunk van hagyománya, gondoljunk csak Petőfi Sándor Anyám tyúkja című költeményére….

Egy tyúk eldönti, hogy nem törődik bele a sorsába, megszökik a biztos halált jelentő telepről, és mindent megtesz azért, hogy végre anya lehessen. Gyönyörű tengerparti tájakat és kietlen pusztaságokat is keresztező kalandjai során egy olyan igazi emberi dráma bontakozik ki előttünk, amelyet ilyen nézőpontból még biztosan nem láthattunk.

Valószínűleg Pálfi György, a kultikus Taxidermia és Hukkle rendezője az egyetlen, aki ezt a vizuálisan lenyűgöző, groteszk humorban bővelkedő és lebilincselően izgalmas filmet el tudta készíteni. A Tyúk Magyarországról nem kapott anyagi támogatást, ezért végül német-görög-magyar koprodukcióban készült el, a világ számos filmfesztiválja után pedig a 45. Magyar Filmszemle nyitófilmjeként mutatkozik be.

A címszereplőt nyolc különböző, Magyarországon született és kiképzett állat játssza, a lenyűgöző alakítások CGI nélkül születtek, Halász Árpád állatkoordinátor segítségével (Fehér isten, Szegény párák, Testről és lélekről). Pálfi ismét együtt dolgozott rendszeres alkotótársaival, többek között Ruttkay Zsófia forgatókönyvíróval és Lemhényi Réka vágóval, a magyar koproducer pedig Muhi András volt.

Az akotás a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon Platform-különdíjban részesült.