Tollpehelyként sodorta a század – Lengyel József

125 éve született Lengyel József Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő.

Kezdetben Budapesten és Pozsonyban járt egyetemre, első versei Kassák Lajos lapjaiban jelentek meg. 1918-ban a KMP tagja lett, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukását követően Ausztriába menekült, ahol megjelent első önálló könyve (Ó Hit-Jeruzsálem… Gábriel Lajos változásai), s belépett az Osztrák Kommunista Pártba, amelynek 1921-ig volt tagja. 1927-ben Németországba költözött, itt mint újságíró működött, fordításokat készített baloldali lapoknak, és tagja lett Németország Kommunista Pártjának is.

1930-ban Moszkva következett, ahol dramaturgként, illetve lapszerkesztőként kereste kenyerét, itt adták ki Visegrádi utca című művét, amelyben 1918–19-es személyes élményeit írta meg. 1938-ban letartóztatták, elítélték, és nyolc évig különböző Gulag munkatáborokban raboskodott, 1946-ban kiszabadult, ám újra letartóztatták és Szibériába száműzték. 

1955-ben rehabilitálták, ezután Budapestre költözött. 1956-ban megjelent régebbi novelláinak válogatása Kulcs címmel, 1957-ben a Visegrádi utca első hazai kiadása. 1958-ban adta ki korábban kezdett, majd itthon befejezett Prenn Ferenc hányatott élete című regényét. Az 1918–19-es m. forradalmak történetét ezúttal kalandregényben dolgozta fel. Hőse külvárosi lumpen-figura, aki a történelmi események hatására válik munkásforradalmárrá. A forradalom monumentális ábrázolásmódjával szakítva az események köznapi és kalandos oldalát mutatta be.

1960-ban megjelent Három hídépítő (új címén A hídépítők) című esszéregénye, amely Széchenyi István reformkori tevékenységével, a Lánchíd építésével foglalkozik, s a szocialista társadalmi fejlődés időszerű kérdéseivel vet számot.

1960-ban Kínába utazott, tapasztalatairól Keresem Kína közepét (Bp., 1963) c. útirajzában számolt be. Igéző (Bp., 1961), majd bővített formában Elévült tartozás (Bp., 1964) című kötetében foglalta össze elbeszéléseit (angolra Duczynska Ilona fordította, London, 1970). Novelláiban részben a hazai munkásmozgalom és az emigráció történetét, részben a személyi kultusz korának törvénysértéseit dolgozta fel. Személyes tapasztalatait megpróbáltatásain felülemelkedve ábrázolta (Elejétől, végig, Közeledünk, Norilszk kettő). Szociográfikusan hiteles portrékat rajzolt (Hohem és freier, Út épül), erkölcsi példázatokat (Kicsi mérges öregúr) és költői erejű elbeszéléseket (Sárga pipacsok, Igéző) alkotott.

Oldás és kötés című novellája alapján Jancsó Miklós rendezett filmet (1963). Megjelent Isten ostora címmel (1955-ben írott) Attiláról szóló történelmi regénye. 1965-ben Mit bír az ember? címmel megjelent két kisregényében (Újra a kezdet, Trenk Richard vallomásai) a fasizmus áldozatainak állított emléket.

1966-ban adta ki Mérni a mérhetetlent címmel válogatott írásait. Publicisztikáját, bírálatait és tanulmányait Tükrök (Bp., 1967) és Az őszinteség lépcsőin (Bp., 1974) című könyvei foglalták össze. Bécsi portyák (Bp., 1970) című könyvében ausztriai emigrációjára emlékezett.

Utolsó elbeszéléseit, meséit, dialógusait és pantomimszövegeit Ézsua mondja (Bp., 1969), Levelek Arisztophanészhoz (Bp., 1972) és Argonidész hajói (Bp., 1973) című köteteiben gyűjtötte össze. Verseit Ó Hit-Jeruzsálem cím alatt adta ki (Bp., 1973).

Sárga pipacsok – tévéfilm Lengyel József írásaiból, 1989

Fent:

Agitátorok – fekete-fehér magyar játékfilm, 1969, rendező: Magyar Dezső – részlet

író: Lengyel József, Lukács György, Sinkó Ervin, forgatókönyvíró: Bódy Gábor, Magyar Dezső, operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Bódy Gábor, Földes László, Bertalan László, Szentjóby Tamás, Dobai Péter, Cserhalmi György

Az Agitátorok nem sokkal a forrongó 1968-as év után készült. Bár papíron a Tanácsköztársaság a témája, valójában akkoriban aktuális kérdéseket boncolgat. Az alkotók a jelen problémáit a történelmi múlt segítségével tárják fel. A hagyományos visszatekintés helyett a film a forradalom természetéről értekező vitairat.

Forrás: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum

Forrás:

Salgótarjáni Városi Televízió

Oldás és kötés (1963) – részlet