Bibó István öröksége

110 éve született Bibó István Széchenyi-díjas (posztumusz, 1990), jogi doktor (Szeged, nemzetközi jog, 1933, jogbölcselet, 1934, habilitált, 1940), egyetemi tanár (politikatudomány, Szeged, 1946-1950), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–1949), a Kelet-európai Intézet elnökhelyettese (1947–1949), könyvtáros (ELTE Egyetemi Könyvtár, 1951–1957, KSH, 1963–1971), politikai fogoly (1957–-1963).

Nemzetközileg kimagasló, hazai viszonylatban pedig a XX. században a legnagyobb demokrata politikai gondolkodó, 1956-ban a Harmadik Nagy Imre-kormány – a szovjet megszállás után helyén kitartó, s a megszállás ellen tiltakozó – államminisztere. 

A kelet-európai kisállamok nyomorúsága, amely számos tekintetben máig érvényes. A Heti Közélet beszélgetése Miklós Péter történésszel.
Készítette: Bene Zoltán, Rácz Szabó Viktor.

Két archív felvételt is találtunk:

„Akik ismerik a Fórumot alapító két szervezet előéletét, azok számára valószínűleg természetes, hogy mi Bibóval tisztelgünk 1956 emléke előtt. Ezt úgy képzeltük el, hogy előadónktól és beszélgetőpartnereitől Bibó István szellemi örökségének mai sorsáról és mai használhatóságáról kérünk véleményt…”

Felső videó: 
Bibó István 70. születésnapjára egy 10 tagú szerkesztőbizottság (Bence György, Csoóri Sándor /helyette később Tornai József/, Donáth Ferenc, Göncz Árpád, Halda Alíz, Kenedi János, Kis János, Réz Pál, Szűcs Jenő, Tordai Zádor), 76 szerző írásából szerkesztett, tisztelgő ajándékkötetet tervezett. Bibó korábban bekövetkezett halála miatt, a gyűjteménnyel már csak az emlékének tiszteleghettek.

Kapcsolódó:

Bibó István élete hét tételben