90 éves a magyar hangosfilmgyártás

Jelenet a Kék bálvány című filmből

A régi Corvin Filmgyár telepén, a budapesti Gyarmat utcában kezdték forgatni a Kék bálvány című filmet 1931. április 28-án, és öt hónappal később, 1931. szeptember 25-én már be is mutatták a budapesti Royal Apolló moziban. Olyan népszerű színészek játszottak benne, mint Jávor Pál, a főszereplő, Beregi Oszkár és Gózon Gyula. Rendezte Lázár Lajos, operatőre Eiben István volt.

A film azonban nagy bukás volt. Szokatlan volt a témája, egy Amerikában játszódó, szenvedélyektől fűtött társadalmi dráma. A rossz történetet egy rossz forgatókönyv dolgozta fel, minden rossz volt rajta, úgyhogy a hazai közönségnek nem tetszett, nem is fogadta el. Csupán a film két betétdala volt sikeres.

Mégis ez a film jelentette a magyar hangosfilm-korszak kezdetét.

https://youtu.be/twFQMKEpBu0

A történet szerint a Jávor Pál által megformált, a vagyonát elvesztő Lóránt György báró inasával, Péterrel közösen az Egyesült Államokban kezdene új életet, pincérként, de elbocsátják állásából. A bárban, ahol a bánatát éppen alkoholba fojtja, felfigyel rá a fiatal Mary, egy milliomos család sarja. A sors úgy hozza, hogy az este folyamán, egymástól függetlenül, mindketten vásárolnak egy-egy sorsjegyet, amellyel tulajdonrészt szereznek egy isten háta mögötti farmon.

Jelenet A kék bálványból (Fotó: Nemzeti Filmarchívum)

A báró hű inasával együtt elutazik a birtokra, ahol találkozik az öt másik tulajdonostárssal, köztük az inkognitóban lévő Maryvel. Egymásba szeretnek, de közben megérkezik a lány féltékenységtől gyötört vőlegénye is, aki le akar számolni a férfival. A bonyodalmakat fokozza, hogy a társaság tagjai közül valaki ellopja a kínai Wu imádott bálványát – olvasható a Nemzeti Filmintézet weboldalán.

A Lázár Lajos által rendezett film még a némafilmes esztétika jegyében készült: színpadra illő gesztusokat használó színészek színpadias díszletekben mozognak statikus kamera előtt, a szájukba adott dialógusok pedig hangjátékszerűen mesélik el a történetet.

A Kék bálvány ugyanakkor a kortárs hollywoodi filmekből is merít, a történetben vannak kalandfilmes, westernes, romantikus, burleszk-, musical- és krimielemek is, összehangolásukra azonban sem a forgatókönyv, sem a rendező nem képes – írja a Nemzeti Filmintézet a weboldalán.

Amilyen változatos a film műfaji térképe, olyan eklektikus benne a színészek játéka is: a főszereplők közül a később a legnagyobb hazai mozisztárrá váló Jávor Pál a természetes karizmájára építve itt még visszafogottan játszik, a Maryt alakító Radó Nelli minden tekintetben amatőr, a kor kiváló epizodistái (Gózon Gyula, Makláry Zoltán, Vendrey Ferenc, Sárossy Andor, Gárdonyi Lajos) pedig vígjátéki karaktereket hoznak – a Sárossy–Gárdonyi páros Hacsek és Sajót, illetve Stan és Pant egyszerre idézi meg.

A Kék bálvány költségvetését gróf Zichy Géza Lipót gyártásvezetőnek sikerült előteremtenie, miután megegyezett a Grünwald-Schiffer céggel, hogy 110 ezer pengő filmtámogatásért cserébe Schitovszky belügyminiszternél kijár nekik egy útépítési megbízást.

A forgatókönyvet Bónyi Adorján regénye alapján írták – azért esett a választás az író egyetlen, Amerikában játszódó regényére, mert az alkotók abban reménykedtek, hogy így könnyebben ki tudják szolgálni az amerikai filmeken nevelkedett közönség igényeit.

Az 1931. április 29-én kezdődő és öt hétig tartó forgatás helyszíne a hangberendezéssel frissen felszerelt Hunnia Filmgyár, illetve Annavölgy és Pilisvörösvár volt, ahol a Filmipari Alap által Németországból hozatott Tobis-Klang rendszerű hangosfelvevő gépet használták.

A két hónappal később bemutatott Hyppolit, a lakáj diadalmenete végül teljesen háttérbe is szorította Lázár Lajos filmjét.

Több olyan produkció született ugyanis 1931 előtt, amelyben magyar szó hallható, sőt olyan is, amelyben végig magyarul beszélnek. Párizsban forgattak 1930-ban néhány magyar nyelvű hangosfilmet, A kacagó asszonyt (The Laughing Lady), Az orvos titkát (The Doctor’s Secret), ezek azonban nem tekinthetők önálló műveknek, lévén amerikai sikerek azonos díszletben és beállításokban, magyar szereplőkkel felvett változatai, így Magyarországhoz semmi közük sincs.

Itthon készült ellenben Gaál Béla Csak egy kislány van a világon (1929) című munkája, amelyet eredetileg némafilmnek szántak, ennek megfelelő dramaturgiával, képközi inzertekkel, viszont egyes részeit utólag zenekísérettel, zörejekkel és néhány szavas mondattal hangosították. A főszereplő Jávor Pál, az első színész, aki magyarul magyar filmben megszólal.

https://youtu.be/NV6CmpvhHJg

__________________

Az első magyarországi filmfelvételek 1896-ban a millenniumi ünnepségeken készültek. Lumière-ék operatőrei a Budavári felvonulást vették fel. Az első magyar operatőr Sziklai Zsigmond volt. Városligeti, a Munkácsy kiállítás megnyitóján készített felvételei elvesztek.

Az első tudatosan rendezett magyar filmalkotás A táncz volt, ami az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. 1901-ben Pekár Gyula mozgóképeket kért Zsitovszky Bélától, az Uránia vetítőgépészétől. Az eredetileg fotográfus Zsitovszky örömmel látott a feladathoz az Uránia tetőteraszán, a kor kitűnő színészeivel és az Operaház balerináival. A 24 kinematogrammot 1901. április 30-án mutatták be.

A mozi szó először Heltai Jenő Dal a moziról (más címen Berta a moziban) című kupléjának refrénjében fordult elő, melyet Heltai Bernát című, 1907-ben a Vígszínházban bemutatott darabjába is beillesztett. A szó hamar meghonosodott, és kiszorította a hosszú mozgófényképszínház kifejezést…