Muszorgszkij, a zongorista, énekes és zeneszerző

0 nézet

0 szereti

140 éve hunyt el Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a XX. század zenéjének egyik előfutára.

Fiatalon már kiváló zongorista volt, de apja katonai pályát szánt neki. Szolgálatának első éveiben találkozott későbbi barátaival és zeneszerzőtársaival, akikkel később megalakította az „orosz ötök” zeneszerzői kört, amelynek célja az orosz nemzeti zene megerősítése volt. 1858-ban kilépett a hadseregből, de megélhetése miatt hivatalnoki állást kellett vállalnia. Egyetlen befejezett operája, a Borisz Godunov azonban nem váltotta ki a baráti kör osztatlan tetszését, ezért visszahúzódott. 1864-től kezdve neurotikus jelleme miatt idegi eredetű betegségek jelentkeztek nála. 1879-ben elhagyta munkahelyét, és zongorázásból tartotta fenn magát. Hangversenykörútra ment, de csakhamar végleg összeomlott és 1881. március 28-án meghalt.

Muszorgszkij művei közül a dalai a legjelentősebbek. Saját maga írta a szövegüket, és a románc mellett, gyakorta írt jellegzetes helyzetben beszéltető, realista, gyakran ironikus szemléletű, rövid drámai jelenethez hasonló dalokat is. Műveinek népszerűsítésében nagy szerepe volt Rimszkij-Korszakovnak, aki átdolgozta (főleg operáit) és ismét bemutatta őket.

„A művészi igazság nem tolerálja az elfogult formákat”

– ilyen volt Muszorgszkij művészi hitvallása, ami arra késztette őt, hogy új megközelítéseket keressen a zeneművészet segítségével a végtelenül sokféle életjelenség megtestesítésére.

Vezető videó:

Az Egy kiállítás képei Muszorgszkij orosz zeneszerző legismertebb zongoraciklusa. Barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának ihletésére írta 1874-ben.