„Mr. Watson, jöjjön ide, szükségem van Önre!”

145 éve történt, hogy Alexander Graham Bell lefolytatta a legelső telefonbeszélgetést. A híres mondat 1876. március 10-én hangzott el. Asszisztense, Thomas A. Watson mérnök tisztán hallotta, mikor egy folyékony jelközvetítő segítségével beszédet intézett a készülékébe Bell. Ez volt az első telefonbeszélgetés.

A világ első telefonbeszélgetésére Bostonban került sor, amikor Bell az egyik szomszédos szobában ülő munkatársát hívta, pontosan ezt mondta neki: „Mr. Watson, come here, I want you!” 

„Hagyd el néha a kitaposott ösvényt, és vesd magad az erdőbe! Biztosan találni fogsz valamit, amit még sose láttál.”

Ez Graham Bell egyik híres mondása, nem csoda. A telefontechnika kifejlesztésével az emberiség egyik legnagyobb találmánya fűződik a nevéhez.

A Skóciában született fiatal Bell gyógypedagógiát tanult, 1863-ban az Elginben működő Weston House bentlakásos fiúiskolában kapott segédtanítói állást, a zenét és a szép beszédet tanította. 1866 szeptemberétől Bathben, a Somerseitshire College tanára. Érdeklődése ekkor fordult az elektromosság felé, itt szerelt fel egy telegráfvezetéket saját és a barátja szobája között.

Igazából ők mind négyen találták fel, de Bell volt a leggyorsabb a szabadalmi hivatalnál…

Londonban az Egyetemi Kollégiumnál Bell a hangképzés anatómiájának kutatására specializálta magát. A család tuberkulózisfertőzést kapott, Bell is beteg lett. Apjuk az orvosok tanácsára 1870 júliusában családjával együtt áttelepedett Kanadába. Bell hamarosan meggyógyult.

A következő években a bostoni egyetem hangfiziológia professzora lett, több prominens bostoni személyiség beszédhibás gyermekét tanította meg beszélni. Ők támogatták anyagilag távíró-fejlesztési kísérleteit, amelyek a telefon feltalálásához vezettek.

Szabadalmi kérelmét 1876. február 14-én adta be, és március 7-én jegyezték be. Telefonját Philadelphiában a centenáriumi kiállításon mutatta be, 1877. július 9-én pedig megalakult a Bell Telefontársaság.

A telefon felfedezéséért 1880-ban a francia kormány az 50 000 frankkal járó Volta-díjjal tüntette ki. A pénzből Washingtonban Volta Laboratóriumot alapított, ahol munkatársaival Edison fonográfjának fejlesztésén, 1897-től a fénytelefon kifejlesztésén dolgoztak.

1922. augusztus 2-án hunyt el Beinn Bhreaghban. Temetése napján két percre leállt a telefonforgalom, így adóztak emlékének.

Sok egyéb dolgot is feltalált, például egy búzatisztítót, légkondicionáló berendezést, de ő az egyik alapítója a Science magazinnak és a National Geographic is miatt lett színesebb, tartalmasabb kiadvány.

Alexander Graham Bell skót születésű amerikai fizikus, a telefon feltalálója (1876), a siketoktatási rendszer kidolgozója. A National Geographic Society egyik alapító tagja és második elnöke.

Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174.465 számon iktatott szabadalmat (sokak szerint a valaha bejegyzett legértékesebbet), egy „eljárást, illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére… a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján”. Csak órákon múlott, hogy ma őt tekintjük a távbeszélő atyjának, ugyanis még ugyanazon a napon Salemben egy Elisha Gray nevű fizikus is szabadalmat kért ugyanilyen elvek alapján készített „messzeszólójára”. A szabadalmi jogot hosszas és igen heves csatározás után a néhány órával korábbi beadás igazolásával végül Bell kapta meg. (WIKI)

 

További hasonló témájú videók