Sárosi Katalin – a hatvanas évek csillaga

90 éve született Sárosi Katalin EMeRTon-díjas magyar táncdalénekesnő, a hatvanas évek egyik legtündöklőbb csillaga. Kisgyerek kora óta foglalkoztatta a zene, s felvételt is nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol ekkoriban Kodály Zoltán is tanított. Eleinte a komolyzenei pályán képzelte el a továbbhaladást, azonban a hangereje saját bevallása szerint nem volt megfelelő az operához. Első zenekara a Napsugár trió volt, mely négy évig működött, majd a Swing nevű együttesben vokálozott három éven keresztül. A Magyar Rádióval való kapcsolatát is az utóbbi bandának köszönheti. A feltörekvő zenekar énekest keresett a meghallgatásához, így csatlakozott be hozzájuk Sárosi Katalin. Itt ismerte meg Zsoldos Imrét, későbbi férjét is.

Bár másfél évig a kor egyik luxus szórakozóhelyén, a Moulin Rouge-ban énekelt, pályája akkor kezdett el felfelé ívelni, amikor szólókarrierbe kezdett 1959-ben. A kor legnagyobb tánczenészeivel adott műsort, többek között Koós Jánossal és Toldy Máriával is. Külföldön is sikeres volt, tagja volt például annak a Faludi Rezső vezette, huszonegy tagú delegációnak, amely 1960. július 1. és 15. között kimehetett a francia riviérán, Antibes-ban tartott Európai Jazzfesztiválra. A tizenhét zenekari tag és egy karmester mellett a táncdalénekesek közül Németh Lehel és ő képviselték hazánkat, a kijutás pedig nem volt egyszerű. Valószínűleg azért utazhattak a „kapitalista” Franciaországba, mert más szocialista országokból is voltak fellépők. Hozzá kell tennünk azonban, hogy hiába a dicsőség, a zenészek nem kaptak anyagi támogatást a Központi Bizottságtól (Csatári Bence: Kádárék könnyűzenei rádióaktivitása, Múlt-kor 2013/tavasz). Emellett a kaland mellett Sárosi több ízben is eljutott külföldre turnézni, 1968-ban például a szovjet dalfesztiválon közönségkedvenc lett.

Sikerességét jelzi, hogy amellett, hogy három táncdalfesztiválon is indult, zsűriként is meghívták ugyanennyire. Első fellépésére így emlékszik vissza: „Emlékszem, két népszerű zenekar között kellett egy lassú, romantikus dalt énekelnem. […] Az volt az érzésem, hogy olyan töltetékfélének szánt a rendező. Amíg átrendezik a színpadot.”

A Magyar Rádióval hosszú távon dolgozott együtt, így maradhatott fent róla közel háromszázhatvan hang- és videofelvétel az utókornak. A hetvenes években azonban a tánczene alól egyre inkább kicsúszott a talaj. Sárosi Katalin akkor vonult végleg vissza az énekléstől, mikor 1985-ben autóbalesetet szenvedett férjével, aki sajnálatos módon életét vesztette a tragédiában.

Nevéhez olyan dalok köthetők, mint az Imádok élni és a Különös éjszaka volt, melyek a Csinibaba című filmben is felcsendülnek. Utóbbit két szerelmes ÁVH-s énekli, ami rávilágít a dal keletkezésének körülményeire, a Különös éjszaka volt ugyanis az 1956-os forradalom után lett sláger, s könnyed hangvétele szöges ellentétben állt a kor valóságával.

Szöveg: Murzsa Tímea – Az idézet Müller Tibor Tündöklések és bukások: mi történt? című könyvéből származik.