Online bejárható – Dzsószer fáraó lépcsős piramisa

Az egyiptomi Idegenforgalmi és Régészeti Minisztérium hivatalos weboldalán és a közösségi média fiókjain virtuális túrát indított Szakkarában, Dzsószer fáraó lépcsős piramisában is.

A King of King piramis 10 építészeti elemet tartalmaz, amelyek közül a legfontosabb a bejárati csarnok, amely 40 oszlop képez két sorban; a nyitott udvar, a 60 méter magas piramis, a déli temető,  és a rituális helyek, amelyek célja a király uralmának megújítása.

Dzsószer piramisához számos középület tartozik, melyeket fokozatosan tártak fel. Így 1924-ben a „Dél Házát” és az „Észak Házát”, 1925-ben a bejárati oszlopsort, 1926-ban a kerület déli sírját. A piramis körül a 3., 4., 5. és 6.dinasztia korából mintegy 160 masztaba helyezkedik el.

Az i. e. 27. században épült piramis eredetileg 62,5 méter magas volt, ezzel korának legmagasabb épülete. Építtetője a III. dinasztia legjelentősebb uralkodója, Dzsószer fáraó, tervezője pedig a világ első ismert tudósa, a polihisztor Imhotep volt, akit zsenialitásáért később istenként tiszteltek Egyiptomban.

A piramiskörzet, amit hatalmas, 8 méter magas fal vesz körül, számos építményt tartalmaz, amelyek egy része ünnepségek rendezésére volt alkalmas, más része a halottkultusszal kapcsolatos.

A körzet a memphiszi nekropolisz részeként 1979 óta az UNESCO Világörökség része.

A Dzsószer-piramis úgynevezett lépcsős piramis, nem más, mint hat darab egymásra épített masztaba. Ez Imhotep ötlete volt, aki ezzel elindította az egyiptomi építészet hihetetlen ütemű fejlődését, és jól megfigyelhető módon kialakult a klasszikus piramisforma: több próbálkozás után (amik közül a legjelentősebb a mejdúmi piramis és a tört falú piramis) alig néhány évtized alatt tökéletesedett a gúla formájú síremlékek építése, melyek első sikerre vitt képviselője a vörös piramis, csúcspontja pedig a gízai nagy piramis, az ókori világ leghatalmasabb építménye.

A Dzsószer-piramisnál a téglamasztaba hagyományaitól az építkezés technikájában sem tudtak elszakadni. Az építmény konstrukciója, szerkezete, kivitelezése, a kövek – kváderek – viszonylag kis mérete a régi módszereket tükrözi. Az oszlopokat Imhotep a falakhoz építette, nyilván nem bízott azok szilárdságában, a ritkán előforduló szabad oszlopokat mindenesetre födémekkel kötötte össze. A hornyolt oszlopok és a kőből készült álajtók új típusú díszítmények a királytemetkezésben. A piramis alakja az egyszerű masztaba hatszoros megismétlése, mely új formának nincs funkciója, szimbolikája és hagyománya; azok később, másodlagosan kapcsolódtak hozzá, bár igen gyorsan el nem hagyható hagyományokká lettek.

Dzsószer sírja és sírkerülete nélkülöz bármiféle egységes tervet, vagy akár konkrét elképzelést. Az egyes szakaszok mintha pillanatnyi szeszélyből, ötletszerűen kerültek volna kivitelezésre. A sírkerület maga a hagyományos masztaba-temetkezés konvencióit követi, s Dzsószer abüdoszi álsírja is egyszerű masztaba.

Dzsószer egész családjával a piramisba temetkezett. A későbbi piramisok kizárólag az uralkodó sírhelyéül szolgáltak.

(Visited 342 times, 43 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: