A gyep gyomtalanítása

Nem igazán akad olyan kerttulajdonos, aki kedvelné kertjében a gyomokat. Ugyanakkor aki nagyra értékeli az olyan kertet, mely harmóniában van a természettel, az igyekszik kerülni a szintetikus vegyszerek használatát. A gyermekláncfű, a csípős csalán és kertünk egyéb gyakori hívatlan vendégei versenybe szállnak dísznövényeinkkel a tápanyagokért, a fényért és a vízért. Igazi túlélők, kiválóan alkalmazkodnak a környezetük által biztosított körülményekhez. Gyakran sokkal könnyebb a dolgunk a gyomok elleni harcban, ha tudjuk, milyen típusú talajt kedvelnek. A csalán például a nitrogéntartalmú, tápanyagokban gazdag talajt szereti, a boglárka a pangó nedvességet, míg a kúszótarack különösen jól fejlődik tömör talajban.

A különböző gyomokat általában szaporodási módjuk alapján csoportosítjuk szaporítógyökeres és magvas gyomokra. Ha hatékonyan és hosszú távon szeretnénk őket ellenőrzésünk alatt tartani, tudnunk kell, hogy melyik gyom melyik csoportba tartozik.

Ne feledjük, hogy nem minden gyom feltétlenül káros. A gyomok között ún. „pionírnövények” is találhatók, például a gyermekláncfű vagy a mezei bogáncs. Ezek erős gyökerei szellőztetik a talajt, és összegyűjtik a tápanyagokat a mélyebb rétegekből, így biztosítva más, későbbi növények számára a feltételeket. Ezenkívül számos gyom fontos tápanyagforrás hasznos rovarok és madarak számára. Ezért minden esetben gondosan mérlegeljük, hogy az egyes konkrét helyeken ténylegesen problémát jelent-e a gyom jelenléte.

Kapcsolódó:

Ne lépjünk a fűre!