Süss fel nap, Szent György-nap! • A gonoszjáró naphoz fűződő hiedelmek

E napot Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak a a Paliliá-t ünnepelték, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat.

A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra. A hiedelmek és a népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.

Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja (pl. egy Zala megyei adat szerint: „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”).

A nyírfa- vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot is kapott. A jószág tűzön át hajtásának, illetve füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt. Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára. A marha kapuba fektetett láncon át hajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson,  a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás.

Vépen (Vas m.) az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek. Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért.

Körösön (v. Gömör m.) a láncon keresztül tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor eltett hamut öltöttek, tömjént tettek, hogy füstjétől a gonosz eltávozzék. A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót. Ilyenek: az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb.

A magyar népi hitvilágban Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontók
felfokozott tevékenysége jellemző, amely elsősorban a tehénre, a tejre irányul.

Kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket (gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével – pl. kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel. Sok helyen e napon állítottak új kcsögfát. A boszorkánynak tulajdonított tehénrontó műveletek közül elsősorban az ágas megfejése és a harmatszedés kapcsolódik Szent György napjához. 

A tejvarázslásra, tehénrontó boszorkányra vonatkozó hiedelmeknek Európa-szerte megvoltak a hagyományos napjai. Szent György napja a miénkhez hasonló jellegű a ruténeknél, délszlávoknál, románoknál; de ilyen nap sok helyütt a pünkösd is (pl. románok) vagy Walpurgis éj (máj. 1. a németeknél), illetve Szent Iván-nap (jún. 24. több szláv népnél).

Szent György-naphoz kapcsolódnak még a fentieken kívül a Szent György-nap előtt fogott kígyóhoz és gyíkhoz, továbbá a Szent György-napi mennydörgéshez fűződő, országosan elterjedt hiedelmek. (Magyar Néprajzi Lexikon)

A Hagyományok Háza sorozatából Szent György napja kapcsán megtudhatjuk, mit mérnek a juhméréskor Kalotaszegen. S azt is, hogy a világslágerré lett Ederlezi eredetileg gyönyörű-szomorú cigány népdal, amelyet a „szerelmesek napján” énekelnek szerte a Balkánon.
Rendező: Kovács László
Szerkesztő: Sztanó Hédi, főcím animáció: Wonház Anna, főcímzene: Szilágyi Áron, archív filmek: Dénes Zoltán, Sztanó Hédi, Szomjas György, Radisa Sztaniscsity

Gyártotta a Konkam Stúdió, www.konkam.hu

Szent György-napi kihajtási ünnep a Hortobágyon, 2019
Készítette: Atomic Media
Zene: Jánkmajtis zenekara
Forrás: Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.

 

Kiemelt kép: Szent György-napi állathajtás Kárpátalján

(Visited 66 times, 5 visits today)
%d blogger ezt szereti: