130 éve született Borisz Paszternak
Művészcsaládban született, művészi-értelmiségi otthonból indult Borisz Paszternak Nobel-díjas orosz költő, esszéíró, műfordító, író. Az apa a maga idejében ismert festő, festészetet oktató főiskolai tanár.
Az anya népszerű zongoraművésznő, otthonukban szívesen vendégeskedtek nagy hírű írók, költők. Tolsztoj, Gorkij is gyakran fordult meg náluk.Amikor Moszkvában járt, Rilke is gyakran járt a kultúrát árasztó otthonban. Hamar felismerték a fiú művészi hajlamait. Kisgyermekkorától meglepően jól rajzolt, apja korán bevezette a festészet műhelytitkaiba is. De kamaszkorában már távolodik a képzőművészetektől, elragadja a zene. Ez nyilván anyai hatás következménye, de nem kevésbé a család jó barátja, a századforduló nagy hírű zeneszerzője, Szkrjabin készséges tanítókedvének.
Sihederkorában már jól zongorázik, zeneszerző akar lenni. 19 éves korában azonban a filozófia és filozófiatörténet kezdi izgatni, történelem-filozófia szakra iratkozik be az egyetemen. Ez időben már verseket ír.
21 éves korában – 1911-ben – egy antológiában már költeményei jelennek meg, két évvel később készen van első verseskötete. Közben néhány hónapra Németországba utazik, hogy a marburgi egyetem filozófiai szakának „nyári szemeszterét” végighallgassa. De nem akar hivatásos filozófus lenni. A bölcselet ugyanúgy gazdagítja, mint korábban szerzett képzőművészeti, majd zenei ismeretek és a folyton gyarapított nyelvtudás, amely fontos előfeltétele, hogy idővel a költői sikerek mellett igen jelentékeny műfordító lehessen, aki egyaránt otthonos a görög és latin antik irodalmakban, meg a német, francia, angol modern kultúrában.
A kultúra – tartalomban is, formakincsben is – már korai költészetére ugyanúgy jellemző, mint egész későbbi életművére. Keresi a költészet új, modern formai lehetőségeit, eszmei tartalmait. A divatos szimbolizmustól azonban kezdettől fogva idegenkedik. Értelemzavarónak, ködösítőnek tartja. Szívesebben fogadja az éppen divatba jövő futurizmust. És ha ez az akkor legmodernebb irodalmi irány szabadverset igényel, hát ugyanolyan gazdag képvilágú és dallamos szabadverseket tud ő írni, mint hagyományos ritmikájú, rímes költeményeket.
A futurizmust felszabadító erőnek érzi, de a túlzásait elutasítja, a legmérsékeltebbek közé tartozik, és lassan kialakítja a hagyományokból és a forradalmi újításokból ötvöződő, egyéni hangú költészetét. Ő is várja, és amikor elérkezett, ünnepli a forradalmat…
Зимняя ночь (Мело, мело…)Мело, мело по всей земле Как летом роем мошкара Метель лепила на стекле На озаренный потолок И падали два башмачка И все терялось в снежной мгле На свечку дуло из угла, Мело весь месяц в феврале,
|
Téli éjszakaFörgeteg zúdít vastagon Hópiheraj, mint láng körül És borul tőle ablakom Remegő árnyék imbolyog És két cipő egymásután És zuhan a világ vakon Néha betör egy szélroham, Február zúdít vastagon Rab Zsuzsa fordítása
|
Győrplusz TV: 2016. december 17-én a Győri Nemzeti Színházban tartották a Doktor Zsivágó musical európai ősbemutatóját Forgács Péter rendezésében.
Kapcsolódó:
AZ EMLÉKEK ŐRE
Borisz Paszternak ötven éve halott
Borisz Paszternak, a Doktor Zsivágó szerzője
