A fraktálgeometria atyja
Haraszti Mária
Lengyelországban született 95 éve Benoît Mandelbrot lengyel származású francia–amerikai matematikus. A fraktálok fogalmának felfedezője, az általa köztudatba emelt Mandelbrot-halmazt róla nevezték el.
1944-től az Ecole Polytechnique tanulója lett, majd az Egyesült Államokban, a Kaliforniai Műszaki Egyetemen, majd a Princeton Egyetemen tanult, ahol Neumann János támogatását élvezte. 1958 és 1993 között az IBM Watson Research Centerben dolgozott, ahol a számítógépes grafika segítségével ábrázolni tudta a fraktálokat, ám ehhez nemcsak új matematikai ötletekre volt szüksége, hanem az első nyomtatószoftvereket is meg kellett írnia.
A matematikus az 1970-es években lett világhírű a fraktálgeometria népszerűsítésével; Mandelbrot bebizonyította, hogy a bonyolult struktúrák egyszerű képletekkel is leírhatók. Számos könyvet írt, ezek közül talán A természet fraktálgeometriája a legismertebb.
Mandelbrot adta 1975-ben a fraktál elnevezést az olyan önhasonló, összetett matematikai alakzatoknak, amikben legalább egy felismerhető ismétlődés tapasztalható. A szó a latin fractusból (törés) ered, ami az ilyen alakzatok tört számú dimenziójára utal (bár nem minden fraktál törtdimenziós). Az önhasonlóság itt azt jelenti, hogy egy kisebb rész felnagyítva ugyanolyan struktúrát mutat, mint egy nagyobb rész. Ilyen a természeteben is előfordul: a villám mintázatánál, a levél erezetében, a felhőkben vagy a hópelyhek alakjában.
Elméleteit hasznosítják a pénzügyi világ bonyolult folyamatainak elemzésekor, de a fraktálgeometria segített az emberi szervek felépítését megérteni, sőt fölbukkan bizonyos művészeti elméletekben, a zenében és a festészetben.
85 évesen tartott előadása magyar felirattal:
Kapcsolódó: