50 éves a Galántai Honismereti Múzeum • MEGHÍVÓ

A Galántai Honismereti Múzeum 2019-ben ünnepli megalapításának 50. évfordulóját, ebből az alkalomból a múzeum munkáját áttekintő és kiértékelő tárlatot állított össze.„A múzeum létrehozását kezdeményező tevékenység kifejtésére már 1958-ban sor került, amikor honismereti szakkör alakult a Galántai Járási Népművelési Központban Galántán, melynek tagjai aktívan részt vettek a város különféle kulturális tevékenységeiben. Végül 1969. április 1-én a Galántai Járási Bizottság Tanácsának határozatát követően megalakult a Galántai Honismereti Múzeum.”

ANNO:

A Galántai Honismereti Múzeumban 2011. november 15-én az Élet a határ két oldalán című kiállítás. Megnyitó beszédet Keppert József igazgató mondott, a kiállítás anyagát Takács Mihály régész ismertette.

A megfelelő hely kereséséből fakadó kezdeti nehézségek után a múzeum első székhelye a reneszánsz kastély lett, de a nem megfelelő körülmények miatt hamarosan áthelyezték a neogótikus kastélyba, ahol 1990-ig volt a székhelye. Ezt követően a tervezett rekonstrukció miatt a múzeum átmenetileg a Fő utcán lévő, eredetileg banknak épült Nemzetek Házába (régebben Csehszlovák – Szovjet Barátság Házába) költözött, ahol a mai napig székel, mivel az eredeti épületbe a kastély tulajdonosi jogaiban való változás miatt nem térhetett vissza.

A múzeum gyűjteményalapját a 70-es években a környező falvak iskoláinak gyűjteményei alkották. Az évekig tartó adományoknak, felvásárlásnak, gyűjtésnek köszönhetően egy idő után sikerült kiépíteni a gyűjteményalapot, mely a tárgyak jellege szerint történeti, régészeti és néprajzi részlegre oszlik. A dolgozók kutatási feladatai a régió régészeti szempontból való felkutatására, a népművészetre, valamint a régi és a közelmúlt történetének feltérképezésére irányultak. A környéken található nemzeti kulturális emlékek – a Jókai (1994) és Tallósi Vízimalom (1982), valamint a Taksonyi Tájház (1984) – a múzeum irányítása alá kerültek.

Járásunk községeiben és városaiban újabb helytörténeti és néprajzi jellegű kiállítások nyíltak – a Nemeskosúti Emlékház (1981), Tornóci Emlékszoba (1978), valamint a Vágsellyei Tájház(1979). A későbbiekben a reneszánsz kastélyban (1992) a polgári lakáskultúrát és Galánta történelmét, a Nagyfödémesi Tájházban pedig a hagyományos lakáskultúrát bemutató tárlat nyílt (1992), illetve a  Zsigárdi Tájház kiállítása eredeti szerszámokkal felszerelt szövőműhellyel, cipész- és csizmadiaműhellyel, valamint fafaragó műhellyel bővült (2009).

Két régészeti kiállítás is létrejött: Nagymácsédon régiónk legrégibb történelme (1998), a Szeredi Városi Múzeumban pedig Szered és környékének történelme kerül bemutatásra.

A főépületben a „Molnármesterség és a malomipar a Kis-Duna és a Vág alsó folyása mentén” c. kiállítás (2007), valamint a Gyógyszertár (2009) volt megtekinthető.

A kiállítási tevékenység kezdetben inkább politikai irányultságú volt az akkori ideológia szellemében, de később a kortárs művészek és a helyi művészeti iskolák tanulóinak alkotásait is bemutatták, valamint sor került a régió és a szlovák történelem szempontjából fontos évfordulók, személyiségek megemlékezésére is. A saját gyűjteményből összeállított tárlatok ebből az időszakból a legkülönfélébb témákkal foglalkoztak: mesterségek és öltözködés, festett népi bútorok, az ember és az idő stb. Ezen felül olyan vándorkiállítások is születtek, mint pl. Victor Vasarely, Ezópuszi mesék, Szecessziós séta stb.

2014-ben a múzeum hátsó szárnnyal és egy zárt udvarral bővült. Az így kapott nagyobb területnek köszönhetően lehetőség nyílt régészeti és történelmi, illetve népi kultúrát bemutató állandó tárlat létrehozására. A kiállítóterem évente 4-5 alkalommal időszakos kiállítások színtere, ezen felül jó akusztikája miatt zenei rendezvények megvalósítására is megfelelő hely. Az újonnan kialakított zárt udvar kellemes környezetet kínál a különféle kulturális-társadalmi rendezvények lebonyolítására.

A tervezett kiállítás panelek, korabeli iratok és az egyes gyűjteményalapok kiválasztott tárgyainak köszönhetően kívánja bemutatni a múzeum eddigi tevékenységét a látogatóknak.

A bevezető rész a múzeum történetét és tárlatait vonultatja fel. Minden gyűjteményalap – a régészeti, történeti, néprajzi – külön lesz ismertetve néhány, kurátorok által kiválasztott szemléltető tárggyal együtt. Nem hiányzik majd a konzervátori műhely tevékenységének bemutatása sem – az ott dolgozók feladata a gyűjteményi tárgyak karbantartása. Közelebbről megismerhetik a múzeumi könyvtárat is, amelynek nemcsak a múzeum oktatási tevékenységében van szerepe, de a múzeummal, illetve a dolgozóival kapcsolatos kiadványokat, cikkeket, tanulmányokat is archiválja.

Meglepetésként a múzeum újonnan létrehozott kiállítással készül, mely a korona időszak érmegyűjteményének nagyobb részét mutatja be az 1975-ös leletből abban a részben, amely eredetileg banki trezornak épült és mostanáig raktárként szolgált.

A múzeumnak szentelt kiállításon kívül a látogatók egy kis kamarakiállítást is megtekinthetnek, mely az 1989. novemberi eseményekről emlékezik meg az idei 30. évforduló alkalmából. Ezen belül kiállításra kerülnek a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal és az 1990-es választásokkal kapcsolatos dokumentumok és poszterek. A kiállításmegnyitót kulturális és zenei program teszi ünnepibbé. A kiállítás a hagyományos nyitvatartási órákban 2020. január végéig tekinthető meg.”

Forrás: Slobodová Erika, a Galántai Honismereti Múzeum történésze; fordította: Mgr. Cupal Barica Andrea

(Visited 19 times, 3 visits today)
%d blogger ezt szereti: