Ifj. Rubik Ernő 75 éves

75 éves ifj. Rubik Ernő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló, egyetemi tanár. Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a Bűvös kocka, ami Rubik-kocka néven lett ismert.1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszament tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunktus, docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az ?És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játékszoftverek fejlesztése és építészeti témák kötik le.

Rubik-kocka története

Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni. Az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő – saját bevallása szerint – csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (mivel ezért alkotta meg), hanem jó játék, és így értékesíthető is. A kocka színezésére Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. Sikerét leginkább annak köszönheti, hogy 3 dimenziós, és akárhogy is mozgatjuk, a játék egy darabban marad.

Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik: a Kígyó (1977) és Bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a Bűvös kockáét. További ismertebb játékai a Bűvös dominó, a Sudokube és a Rubik-óra is. 2009-ben jelent meg a Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb.

Rubik Ernő 1977-ben kapta meg a Bűvös kockára a szabadalmat. Még ennek az évnek a végén megjelentek nálunk az első Rubik-kockák, és ezzel a játék önálló életre kelt. 1980-ban csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek (minden tizedik ember). Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. Nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon, és még ma is népszerű.

A Rubik kockát 43.252.003.274.489.856.000-féleképpen lehet kirakni, ez kb. 1400 trillió évbe telne egy átlagos embernek.

A feltaláló 1978-ban BNV-díjat, 1979-ben a Kulturális Minisztérium nívódíját kapta meg. 1980-ban több országban nyert díjakat: így Angliában, Németországban, Franciaországban. Angliában például a Toy of the Year 1980. (az év játéka) díjat is megnyerte, amelyet minden évben csak egyetlen játék kap meg. 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe.

A kormány a nagy magyar szellemi teljesítmények bemutatására tervezett létrehozni egy új múzeumot, amely egy Rubik-kocka formájú épületben kapott volna helyet. Várhatóan 2017-ben nyílott volna meg a múzeum, a tervezett helyszín a Rákóczi híd budai hídfője… Helyette lettek stadionok meg kisvasút.