Vízre bukkantunk a Bennun

A NASA OSIRIS REx űrszondája még csak pár napja kering a Bennu aszteroida körül, máris bebizonyította, hogy a korábbi hipotézisek valósak voltak, és a kisbolygón tényleg van víz – csakhogy agyagásványokba zárva.

A Bennu túl kicsi ahhoz, hogy valódi, folyékony vizet hordozzon magán, de a kutatók szerint a nála sokkal nagyobb anyaaszteroidáján lehetett folyékony víz is.

Kutatók már korábban megállapították, hogy az aszteroidákon nagyobb mennyiségű víz lehet, és könnyen lehet az is, hogy a saját bolygónkra is innen érkezett az életet adó folyadék. Az OSIRIS REx két spektrométere a hidroxilcsoportba tartozó, egymáshoz kötött oxigén- és hidrogénatomokat talált az agyagásványokba zárva, ami az adatokat elemző Arizonai Egyetem kutatócsoportja szerint azt jelenti, hogy az aszteroida találkozott már vízzel utazása során – a tudósok ráadásul úgy gondolják, hogy azon a nagyobb kisbolygón, amiből az aszteroida kivált, ténylegesen található számottevő mennyiségű víz.

„Nagyon izgalmas ezeket az ásványokat megtalálni a Bennun, mert ez bizonyíték arra, hogy a víz az összetételének része, nem pedig csak valahonnan máshonnan fröcskölt rá” – mondta Ellen Howell, az Arizonai Egyetem kutatója.

Az is kiderült a megközelítés után, hogy a Bennu alakjáról 2013-ban készített modell megfelel a valóságnak – persze az OSIRIS RExnek még részletesebb méréseket is végeznie kell, de egyelőre részleteiben is megegyeznek.

„A Naprendszer korai időszakának vízben gazdag ásványait találtuk meg, pontosan ilyen minták után kutattunk” – mondta Dante Lauretta, az Arizonai Egyetem bolygókutatója, az OSIRIS-REx misszió vezető tudósa a Reutersnek adott telefoninterjúban.

Az aszteroidák a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből itt maradt törmelékek. A tudósok úgy vélik, a földtörténet hajnalán a bolygónknak ütköző aszteroidák és üstökösök hozhattak szerves vegyületeket és vizet, amelyek az élet keletkezését lehetővé tették.

Az elméletet Bennuról származó minták atomi szintű elemzése támaszthatja alá. „Amikor a misszió hazahozza az anyagmintákat 2023-ban, a tudósok a Naprendszer történetének és evolúciójának információs kincsesbányájához jutnak” – írta közleményében Amy Simon, a NASA marylandi Goddard Űrrepülési Központjának munkatársa.

Az OSIRIS-REx decemberben 1,9 kilométerre közelíti meg a Bennut, belép az aszteroida gravitációs mezőjébe. Ettől kezdve fokozatosan csökkenti a keringési távolságot, végül két méterre közelít a kisbolygó felszínéhez, robotkarja 2020 júliusában el tudja érni és mintákat tud venni belőle.

Az űrszonda ezután visszaindul a Földre, kibocsátja a kapszulát, ami a mintákat szállítja, és 2023-ban a utah-i sivatagba érkezik meg.

 

(Visited 38 times, 1 visits today)

További hasonló témájú videók

%d blogger ezt szereti: