Dorothy Parker (1893–1967)
125 éve született Dorothy Parker (1893–1967) amerikai író, költő, kritikus, forgatókönyvíró, továbbá az Angonquin Kerekasztal alapító tagja. A Vanity Fair és a Vogue magazinokban megjelent csípős kritikái, majd a The New Yorkerben
megjelent recenziói és rövid, humoros versei tették igazán népszerűvé. Az 1920-as években mintegy 300 verse jelent meg többek közt a Life és a McCall’s magazinokban is. Első önálló verseskötete 1926-ban jelent meg Enough Rope címmel. Legismertebb novellájáért, a Big Blonde-ért 1929-ben O. Henry-díjat kapott.
A hollywoodi forgatókönyvírással (Csillag születik. William A. Wellman, 1937; Szabotőr. Hitchcock, 1942; Katasztrófa: Egy asszony története. Stuart Heisler, 1947) és rádiómonológokhoz írt munkáival egyaránt sikereket ért el. Sajátos stílusát kifinomult cinizmusa és iróniája határozta meg.
Resumé című versét ő maga szólaltatja meg az alábbi felvételen:
Az életéről készült Mrs. Parker és az ördögi kör (Mrs. Parker and the Vicious Circle; 1994) című film trailerje. New York az eseménydús húszas években minden sznob álma volt. Egymást érték a pompás partik, a város változatos felső tízezre egyaránt imádta a zugkaszinókat és a Broadway harsány bemutatóit. Dorothy Parker, született Rotschild, megtartotta férje nevét és ahhoz szerzett magának rangot. A férfiak között. A jazz korszakának egyik legkívánatosabb és legintelligensebb nőjét körülrajongták. Írásainak folyamatos utánnyomásai hazájában a Biblia példányszámaival mérhetőek, szívesen idézik csípős megjegyzéseit. Kirúgták a Vanity Fair szerkesztőségéből negatív kritikái miatt, erre barátjával megalapították a The New Yorker című népszerű lapot. E kellemetlenül szabad életstílusú asszony életútját követhetjük nyomon a filmben.
Dorothy Parker Ballada szerencsétlen emlősökrőlSebez a szerelem, mint kő vagy fa, Egy férfinek, jaj – mindig muszáj Rettentenek Caesartól kezdve AJÁNLÁS Herceg, az édenből idekerült,
Haász Irén fordítása |
Ballade of Unfortunate Mammals
Love is sharper than stones or sticks; Ever a man, alas, would mix, Down from Caesar past Joynson-Hicks L’ENVOI Prince, a precept I’d leave for you, |