Június 8-án ünnepeljük az Óceánok Világnapját. Először 1992-ben gondoltak arra, hogy ezen a napon a tengerek és óceánok fontosságára hívják fel a figyelmet. Földünk több mint 70 %-át a tenger teszi ki.

Legmélyebb pontjain pedig a mai napig élnek olyan élőlények, amelyeket még soha nem látott emberi szem. Azt gondolhatnánk, hogy a hatalmas víztömeget semmi nem fenyegeti, azonban a globális felmelegedés, a túlhalászat és a szennyezés az óceánokra is veszélyt jelent.

Azzal, hogy az óceánok vize egyre melegszik, veszélybe kerül az élőviláguk is. Számtalan faj nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, ezért számuk megfogyatkozik, és legrosszabb esetben előbb-utóbb ki is halnak. Minden faj elvesztése befolyásolhatja a táplálékláncot és így a biológiai egyensúlyt, amelynek felborulása ökológiai katasztrófához vezethet. A tengeri növények szerepe egyéb szempontból is kiemelten fontos. Minden második levegővétel az óceánok növényvilágának köszönhető, mivel ők termelik oxigénkészletünk felét, továbbá elnyelik az ember által kibocsájtott CO2 egyharmad részét is.

•

A Zöld-foki szigetek az Atlanti-óceán gyöngyszeme, Afrikától nyugatra fekszik. Egzotikus, érintetlen, turisták által alig felfedezett terület, ahol mindig meleg és napsütés, és a kristálytiszta, néhol smaragdzöld, néhol azúrkék óceán fogadja a látogatót.

Boa Vista a Barlavento csoport és egyben Zöld-foki Köztársaság legkeletibb tagja. Területe alapján az ország harmadik legnagyobb szigete. Észak-déli irányban kb 31 km, kelet-nyugati irányban 29 km. Afrika partjaitól 455 km-re fekszik. Legközelebbi szomszédja a Sal sziget mintegy 50 km-re északra. A nagyrészt sivatag borította meglehetősen lapos sziget felszínét, csak néhány vulkáni kúp tagolja. Legmagasabb pontja Monte Estancia, magassága 387 m. Jelentősebb hegyek még a Monte Negro (Fekete hegy), és a Santo António (Szent Antal). Partjait fehér homokos strandok övezik. Éghajlatában csak enyhe szezonális ingadozások tapasztalhatók, a hőmérséklet 20 és 32 °C. A csapadék rendkívül kevés, és többnyire erős északkeleti szél fúj.

A szigetet 1460 körül fedezték fel Portugál hajósok. Nevének jelentése „gyönyörű kilátás”. Kolumbusz 1498-ban, harmadik Amerikába vezető útján járt a szigeten. 1620-ban angol telepesek kezdték meg a sziget déli részén található természetes sólepárlók kiaknázását. A viszonylagos jólét azonban nem tartott sokáig, mivel rendszeres kalóztámadások sújtották a kolóniát. A 19. század közepén, az állandósult aszályok, és az 1845-ös sárgaláz-járvány következtében a lakosság nagy része emigrált, a sziget elnéptelenedett.

A gazdaság eredetileg a mezőgazdaságon (külterjes állattenyésztés, halászat), majd a sókitermelésen alapult, mára ezek helyébe egyre inkább az idegenforgalom lép. Fővárosában Sal Rei-ben kikötő üzemel és repülőtér működik. A sziget lakossága kb. 5400 fő, ez a legkisebb népesség az egész országban, és a népsűrűség is ítt a legalacsonyabb.

(A teljes film itt!)