Eddie Grant 70 éves

 70 éves Eddie (Eddy) Grant guyanai származású angol énekes, reggae-zenész.

A Grant testvérek még egészen picinyke gyermekek voltak, amikor a család Guyanából Nagy-Britanniába költözött. A Kentish Town-i iskolás évek után Eddy első fontosabb zenekara, a The Equals már Londonból indult. Érdekesen alakult ennek a formációnak a története is, hiszen alig egy évvel a megalakulása után, 1968-ban már megjelent egy kislemeze az azóta is emlékezetes és gyakran játszott Baby, Come Back című számmal, amelyik azonban Angliában akkor még alig fogyott. Rossz előjelként egy nagyreményű zenekarnak… Igen ám, de a kontinentális Európában, s ott is elsősorban Hollandiában és Belgiumban, meglepően sikeres lett. Ez a váratlan eredmény vitte rá a producereket, hogy újra próbálkozzanak vele a szigetországban is. És meg is lett az eredménye: 1968. május 1-jén újra a brit üzletekbe került a kislemez – majd röviddel ezután a sikerlista első helyén landolt. És három héten át biztosan, megingathatatlanul ott is maradt. Valami gond lehetett hát az első angliai kiadás terjesztésével, népszerűsítésével, marketingjével… Hiszen ebben a zenében már eleve kódolva volt a siker vagy legalábbis annak a lehetősége. Az Equals alapvetően hosszú történet volt, több szép sikerrel, az együttes 1979-ben mégis szétesett, és Eddy Grant később – immár a szólópályafutásának idején – többször is újra felvette a dalt: ismert belőle az 1984-es, az 1985-ös és az 1989-es változat is. Csak össze ne tévesszük!

Ugyanez a zeneszám akkor került ismét – ezúttal csak két hétre – a sikerlista élére, amikor – Pato Banton reggae-énekes közreműködésével – 1994-ben az UB40-ból ismert Robin és Ali Campbell is felvette.

Az Equals másik nagy sikerszáma a Police On My Back című szám volt, amelyet például a The Clash is feldolgozott, és egy viszonylag friss változatnak mondhatjuk belőle Willie Nile amerikai énekes-dalszerző 2006-os felvételét.

https://www.youtube.com/watch?v=gWNn6oh6y4I

https://www.youtube.com/watch?v=ypHI2YRkzkQ

https://www.youtube.com/watch?v=iZA0v3OnCDg

Eddy Grant ismert a politikai dalairól, amelyekben elsősorban a rasszizmus, az apartheid ellen emelte fel énekhangját. 

Plaisance egy kis falucska a kietlen guyanai vidéken. Valamikor régen rabszolgatelep állt a helyén. Feljegyezték róla, hogy 1838-ban, a rabszolgaság eltörlése, illetve betiltása után, hatvanhét, akkor frissiben szabadult ember harminckilencezer dolláros csillagászati összegért váltotta/válthatta meg falucskáját, vagyis a saját otthonát A. J. Watershodt földbirtokostól. Azonban annyira szegény, nyomorult, elesett emberek voltak, hogy papírpénzt gyakorlatilag nem is láttak, de mégis összeadták, összedobták, összeszedték mindazt, amijük volt. Feljegyezték hát azt is, hogy talicskával tolták a földesúr udvarába a fémpénzt, az érméket – coins –, amit össze tudtak gyűjteni. Itt született hát 1948. március 5-én Eddy Grant.

De nem Plaisance volt az első, s nem is az egyetlen ilyen település. Victoria volt az első az ekkortájt kialakult – túlnyomó többségében afrikaiak, vagyis volt rabszolgák lakta – települések között, amelynek már 1838. augusztus 1-jén sikerült megváltania otthonát, faluját. Mert még a szabadságukat sem adták meg egyszerűen, könnyűszerrel a volt rabszolgáknak. Hiszen az még semmi, hogy felszabadították őket… Talán kaptak erről egy papírt, egy hivatalos okmányt, iratot is. Amivel nagyjából kitörölhették. Hiszen ha a földesurak kitették őket, akkor bizony földönfutókká váltak, vagyis még rosszabb helyzetbe kerültek, mint amilyenben mindaddig éltek.

Plaisance hivatalosan csak 1892-ben emelkedett – közigazgatási szempontból is – a falu rangjára. A település történetét pedig 2010-ben írta meg Beryl „Bobby” Adams-Haynes kötetében PLAISANCE – From Emancipation to Independence and Beyond címmel. Mint oly sokan a dél-amerikai országból, a száznegyvennégy oldalas kiadvány szerzője is emigrált, az Egyesült Királyságban telepedett le, és kezdetben ápolónőként dolgozott. De kötődését a szülőföldjéhez és kis falucskájához továbbra is megőrizte, szépen példázza ezt a könyv is, amelynek hazájában szokatlanul pozitív volt a fogadtatása.

Tehetséges emberek lakják hát máig is ezt az egykori rabszolgatelepet. Innen indult Eddy Grant és kisöccse, Rudy Grant (ismert még a Little Brother Grant néven is), illetve innen röppent be a labdarúgás élvonalába Alexander „Alex” Bunbury is, aki egyebek mellett a londoni West Ham United csapatában is bemutatkozott.