Pete York dobos 75 éves

75 éve született Pete York, a Spencer Davis Group, a beatkorszak egyik legjobb zenekarának dobosa. Az apám azt akarta, hogy rendszeres munkám legyen az iparban; anyám támogatott, szerette a zenét. Amikor sikeresek lettünk, mindketten boldogok voltak, 

bár az édesanyám az első nagy slágerek után meghalt; de örülhetett még a hírnevemnek, ha rövid ideig is.”

https://youtu.be/U1C0axuJ5ys

»1963 nyarán Birmingham-ben Spencer Davis német nyelvtanár beírta magát a történelembe. Rhythm And Blues Quartetet hoz létre, Pete York dobossal,  Mervyn  „Muff” Winwood  basszusgitárossal és a XX. század egyik legnagyobb muzsikus zsenijével, a 15 éves Stevie Winwooddal, aki gitáron és billentyűs hangszereken játszott.

Ellentétben a Them-mel, itt nem volt tagcsere a „Winwood” korszakban. Producerük, Chris Blackwell segítségével a Fontana kiadóhoz kerülnek. Pályatársaiktól eltérően, zenéjükben erős soul- és jazzhatások érvényesültek. Sorban jelentek meg kislemezeik, kezdetben visszhang nélkül, pedig néhány komolyabb darab – Sittin’ And Thinkin’I’ll Drown In My Own Tears – már található ezeken a korongokon.

Első sikereiket Wilfried „Jackie” Edward jamaicai énekes szerzeményeivel érték el (Keep On Running, Somebody Help Me), melyek listavezetők lettek Angliában. Az említett urat szintén Blackwell segítette. Egy igazán jó darab, a Stevie’s Blues a második korong B oldalán bújt meg.

Első nagylemezük (Their First LP 1965.) nagyrészt korábbi kislemezeiket tartalmazta, szerencsére egy újabb felvétel, egy blues is helyet kapott rajta – Here Right Now.

Fél évvel később vették fel második albumukat (The Second Album 1966.) – melynek hangvétele nem annyira beates, rhythm and bluesos, mint az első. A lemezen érzelmes (nem érzelgős!) szerzemények vannak: Let Me Down EasySince I Met You Baby. Kiemelkedik a Hey Darling, Winwood finom gitárjátékával és egy klasszikus, a Georgia On My Mind.

1966 őszén készül el harmadik lemezük (Autumn ’66.) Az albumon több „erős” darab is helyet kapott, nagy kedvencem az On The Green Light, Winwood lendületes orgona- és gitárjátékával, egy  szép Percy Sladge kompozíció, a soulos When A Man Loves A Woman és egy Billy Holliday klasszikus, a jazzes Nobody Knows You When You’re Down And Out.

Újabb kislemezekkel jelentkeznek, Gimme Some Lovin’ (magyarul: Kiviszem a lavórt), B oldalán egy pazar jazz-es boogie-val, a Blues In F-el, a felvételen Winwood, nem „középiskolás fokon” oktat orgona- és gitárjátékra. Az 1967 februárjában megjelent I’m A Man-en ütőhangszereken közreműködik a zenész és barát, aki később, jobb időszakaiban, ott lesz Winwood mellett, Jim Capaldi.

A Winwood testvérek áprilisban elhagyják Davist és York-ot, Muff leteszi a hangszert és producer lesz, Stevie Jim Capaldival, Chris Wooddal és Dave Masonnal megalakítja a Traffic formációt. Érdekes, hogy  Spencer Davis és a Traffic még együtt készíti el a Here We Go Round The Mulberry Bush című film zenéjét.« (Forrás: Murányi György)

 

https://youtu.be/4OU0VK-3nj0

 

 

 

További hasonló témájú videók