150 éve született John Galsworthy
John Galsworthy Nobel-díjas angol író és drámaíró legismertebb művei a A Forsyte Saga (The Forsyte Saga, 1906–1921) és folytatásai, a Modern komédia (A Modern Comedy) és az End of the Chapter.
Babits Mihály összefoglaló jellemzése szerint „Alig képzelhető író, Galsworthynál, egyformább, megbízhatóbb, meglepetéseket kizáróbb nívójú. Nemes tónus, de középszerű érdekesség jellemezte számomra minden művét; a közönség viszont ugyanezeket a műveket magas szépségű, és mégis könnyű, jó olvasmányoknak találta.”
Vidéki angol úri család leszármazottja volt. A kasztjának kijáró nevelést élvezte Harrow-ban és Oxfordban. Ez a nevelés körülbelül meghatározta nemcsak műveltségét, hanem írói és emberi magatartását is.
Galsworthy csendes, visszavonult életet élt. Jogi tanulmányainak befejezése után – akárcsak Goethe – rövid ideig ügyvédi gyakorlatot folytatott, de hamarosan teljesen az irodalomnak szentelte idejét. Szerette a természetet, az állatokat, a növényeket, regényeinek legszebb lapjait tájábrázolásai töltik ki. Különösen kedvelte az orosz írókat, s közülük is leginkább a természetben feloldódó Turgenyevet. A Pen-klubnak megalakulása után első elnöke, ilyen minőségben egy kongresszuson hazánkban is járt a harmincas évek elején. 1932-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.
Igazságtalanok lennék Galsworthy iránt, ha csak a hűvös modorú angol úriember mintaképét látnánk benne. Annyira ismerte osztályát, hogy ki is tudott lépni belőle, és föl tudott emelkedni. Erről tanúskodnak regényei, színdarabjai, elbeszélései. Korfordulóban élt: az imperialista Anglia, amely Viktória királynő uralkodása alatt, a 19. század második felében gazdasági és politikai hatalmának csúcsára jutott, már az első világháború előtt is, de főképpen utána töredezni, bomladozni kezdett. Az átalakulás alapjában ingatta meg a korát túlélő viktoriánus társadalmat, erkölcseit és szokásait, mindenekelőtt azonban pénzgyűjtő, harácsoló szenvedélyét. S amikor Galsworthy ezt az átalakulást a realista író eszközeivel ábrázolja, szinte szándéka ellenére egy letűnő világ szétesésének krónikása lesz.
Hírnevét mind az angol közönség, mind a világ olvasói előtt elsősorban A Forsyte Saga című hatkötetes regényciklusának köszönheti (magyarul: Szabó Magda és Szobotka Tibor fordításában, 1970). A sorozat első kötete, A tulajdonos (The Man of Property) 1906-ban jelent meg, s hőse ugyanaz a Soames Forsyte, akinek halálával az 1928-ban kiadott Hattyúdal (Swan Song) a Forsyte-sorozatot befejezi. A Saga első három kötete túlnyomórészt a régi, pénzszerző Forsyte dinasztia tagjaival foglalkozik, míg a Modern komédia (Modern Comedy) címmel összefoglalt második három kötet az első világháborút követő nemzedéki és társadalmi elcsúszás nyomán átalakuló világot ábrázolja. A hat regényt négy közjáték fűzi egymáshoz. Huszonkét év alatt született meg a hatalmas epikus alkotás, az angol felső középosztály életének, gondolkodásának hű tükre.
Galsworthy világosan látja az angol nagypolgárság anyagiasságát, képmutató voltát – s ezt, főként a regény első részében, legalább olyan kíméletlen iróniával leplezi le, mint kortársai, H. G. Wells és G. B. Shaw. Különösen a Modern komédia c. ciklust olvasva válik világossá, hogy a Forsyte-ok kihalásával egy Angliát naggyá tevő nemzedék lép le a történelem színpadáról. A Forsyte-erények tartották össze az angol birodalmat, s pusztulásukkal az angol birodalom is pusztulásra ítéltetett.
A Forsyte Saga televíziós változatának nagy közönségsikere világszerte újra felkeltette az érdeklődést a regényciklus iránt, s azt bizonyította, hogyha az angol világ változott is azóta, ez Galsworthy művének jelentőségét nem csökkenti; az író típusteremtő művészete az elkövetkező idők számára megőrzi egy letűnt kor legjellegzetesebb alakjait.
https://youtu.be/ZWIQDNX9rWY
___________________
„Mi vagyunk Anglia gerince” – tartják a Forsyte-ok. A családban apák és nagyapák harca gyermekeikkel, fiatalság és a régi generáció ütközése, megcsalt és lázadó feleségek küzdelme férjükkel, szerelmi házasság és szenvedély nyújtja színes tablóját a viktoriánus Anglia századfordulós történetének. Azonban ha lecsupaszítjuk a nagy családregény ágas-bogas fordulatait, két motívumot találunk: a saga első részében Soames Forsyte és felesége, Irene boldogtalan házassága áll a középpontban, a második felében pedig már külön házasságban született gyermekeik, Jon és Fleur egymásra találása körül bonyolódik a történet. A The Forsyte saga 1970-ben készült fekete-fehér változatának 26 része fél éven át a székhez szögezte a nézőket. 2002-ben a Granada TV és a WGBH Boston közös produkciójában elkészült a modern, színes változat, neves angol színészek közreműködésével.
https://youtu.be/r4l6Eov_ZzU
https://youtu.be/jY15UqT0kpY
(Egyelőre megnézhető ez a feliratozott változat.)
