„A kisebbségi lét politikája, szelleme és etikája” (Kántor Lajos halálhírére)

Az alábbi beszélgetés önmagában is érdekes, újabb aktualitást ad neki azonban a hír, hogy életének 80. évében 2017. július 22-én elhunyt Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő, 

a kolozsvári Korunk folyóirat volt főszerkesztője. Az alábbi konferencia kerekasztalbeszélgetésének még aktív résztvevője volt. Ezzel tisztelgünk emléke előtt.
_________________

Kántor Lajos 1937-ben született, szülővárosában, a kolozsvári református kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, ennek utódjában, a 2. számú Fiúközépiskolában érettségizett 1954-ben. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, 1979-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetemen doktorált.

1959-től a kolozsvári Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője, 1963-tól a művészeti rovat vezetője is, valamint a Korunk Galéria irányítója. Az 1989-es fordulat után bekapcsolódott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) munkájába, és a Korunk főszerkesztői teendőit látta el 2008-ig. 1993-ban megválasztották a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökévé, 2013-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Haláláig a Kolozsvár Társaság elnöke volt.

Kritikáit, irodalmi publicisztikáját az Utunk, az Igaz Szó, A Hét, a Romania Literara, a Gazeta Literara, valamint a Steaua közölte. Tanulmányai a Korunk, a Valóság, a Kortárs, az Új Írás, a Napjaink, a Tiszatáj, a Nagyvilág, az Élet és Irodalom, az Irodalomtörténeti Közlemények, az Irodalmi Szemle, a Híd, az Új Symposion folyóiratok hasábjain, valamint napilapokban jelentek meg.

Csaknem hetven önálló, illetve általa szerkesztett kötete jelent meg.

Első kötete (Írástól – emberig, kritikák) a Forrás-sorozatban jelent meg, 1963-ban. Eredetileg államvizsga-dolgozatnak írt tanulmányát (Százéves harc „Az ember tragédiájá”-ért) a budapesti Akadémiai Kiadó jelentette meg, 1966-ban. 1971-ben (második kiadásban 1973-ban) jelent meg a Láng Gusztávval társszerzőségben írt Romániai magyar irodalom 1945–1970 című munkája. Megírta a romániai magyar színház 1944 és 1984 közötti történetét (Kriterion, 1994 – bővített változat, 1992-ig). Könyvet írt Móricz Zsigmondról, Szabédi Lászlóról, Szilágyi Domokosról, Reményik Sándorról. 1979-ben Kolozsvárt megszerezte az irodalomtudományok doktora címet. Akadémiai doktor (Budapest, 2001.).

Kántor Lajos több díj birtokosa, egyebek mellett 1992-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal, 1998-ban József Attila-díjjal, 1999-ben Pro Literatura díjjal, 2004-ben Széchenyi-díjjal, 2012-ben Látó-nívódíjjal, 2015-ben Magyar Örökség díjjal tüntették ki. (Litera.hu)

___________________

A beszélgetésre 2017. április 13-án került sor a Politikatörténeti Intézetben a Gáll Ernő születésének 100. évfordulójára rendezett, „A kisebbségi lét politikája, szelleme és etikája” című konferencián.

TELJES PROGRAM:

Megnyitó (Bayer József)

I. Gáll Ernő életműve
Salat Levente: Gáll Ernő szellemi portréja
Tibori Szabó Zoltán: Gáll Ernő a 20. századi nemzetiségpolitika szorításában
Földes György: Gáll Ernő baloldalisága

II. Politika, stratégia
Markó Béla: Értelmiségi stratégiák a diktatúrában és utána
Novák Zoltán: Az erdélyi magyar szellemi elit politikai arculata 1965 és 1995 között
Hunčik Péter: Értelmiségi magatartásmodellek 1956 után a határon túl

III. A 20. századi erdélyi identitás változásai
Egry Gábor: A kisebbségi identitás változásai a határokon túl a 20. században
Patakfalvi-Czirják Ágnes: Identitás, közösségek a rendszerváltás utáni Erdélyben
Kelemen Ágnes: A zsidó identitás a 20. században

Kerekasztal: 
Gáll Ernő és a Korunk kapcsolatrendszere
Résztvevők: Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos, Tóth Pál Péter
Moderátor: Földes György

________________________________
A Napvilág Kiadó kapcsolódó kiadványai:

Gáll Ernő: Levelek, 1949-2000
Gáll Ernő: A felelősség új határai
Földes György, Gálfalvi Zsolt (szerk.): Nemzetiség – felelősség. Írások Gáll Ernő emlékére
Egry Gábor: Etnicitás, identitás, politika. Magyar kisebbségek nacionalizmus és regionalizmus között Romániában és Csehszlovákiában 1918-1944
Feitl István, Egry Gábor (szerk.): A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19-20. században
Földes György: Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956-1989
Egry Gábor: Az erdélyiség „színeváltozása”. Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére 1940-1944

______
Forrás: Politikatörténeti Alapítvány és Intézet