Pozsonyi Koronázási Napok és Ünnepségek

A Pozsonyi Koronázási Ünnepségek idei rendezvénysorozata Erzsébet Krisztina (Mária Terézia édesanyja) koronázásának állít emléket; míg a főváros által szervezett Koronázási Napok Mária Te rézia születésének 300. évfordulója jegyében zajlik.

Erzsébet Krisztinát 1714. október 18-án koronázták magyar királynévá Pozsonyban. Erzsébet Krisztina és Károly elsőszülött fia 1716-ban született meg, de néhány hónaposan meghalt. Az egyetlen fiúgyermek után három leányuk született. Károly császár szívós tárgyalások sorát folytatta az európai uralkodókkal, hogy fogadják el idősebb leányát, Mária Terézia főhercegnőt Ausztria, Magyar- és Csehország trónörököseként (Pragmatica sanctio).

Erzsébet Krisztina 1740. október 20-án özvegyen maradt. Károly császár halálával férfi ágon kihalt a Habsburg-ház. Örökösének, Mária Teréziának az osztrák örökösödési háborúban fegyverrel, sok veszteség árán kellett megvédenie koronáját.

Idén egyébként Mária Terézia születésének (Bécs, 1717. május 3.) 300. évfordulója jegyében számos rendezvény és kiállítás zajlik, elsősorban Bécsben. Őt 1741. június 25 -én koronázták, ezért a Pozsony Koronázási Ünnepségek ennek apropóján minden év júniusának utolsó hétvégéjén tartatnak – idén az eddigi rendezők és város közti konfliktustól övezve…

A polgári társulás rendezvénye június 23-25. között; a főváros által szervezett eseménysorozat június 10-17. között zajlik…

_________________

A török veszély ideje alatt Pozsony (Bratislava) az akkori Magyarország (Uhorsko) fővárosa lett, és koronázási város címet vívott ki magának. A Szent Márton Székesegyház 1563 és 1830 között tíz magyar király, egy királynő és nyolc király feleségének koronázási színhelye volt.

https://youtu.be/Zet89zM7TNA

Pozsony ehhez a hagyományhoz tért vissza, és június végén harsány színdarabbal emlékszik vissza a koronázási eseményekre. Erre először 2003-ban, Maximilián, magyar király koronázásának 440. évfordulója alkalmából került sor.

A jelmezekbe öltözött színészek a koronázás pontos színhelyén teszik le a királyi esküt. Ezután, a harangok megzendülését követően lóháton, kísérettel, jelmezekbe öltözve indulnak az Óváros (Staré Mesto) utcáira. Az ünnep csúcsát az Arany sarkantyú renden belüli lovagbirkózás, a történelmi fegyverek használata és a népi mulatság alkotja.